Fiction Kult

Valahol Franciaoszág és Anglia között fekszik Alderney, egy kis zöld sziget, a nyugalom és a természet földje. Van ezen a szigeten egy eldugott ház, távol az emberek elől, sziklák és dombok között, ahol a tenger zúgásán és a madarak csivitelésén kívül más nem hallatszik. A ház telis-tele középkori és XIX. századi történeti könyvekkel és irodalommal, vadász- és halász- és madarászeszközökkel, szerszámokkal, furcsábbnál furcsább kitömött állatokkal. Ideális helyszín egy írónak, akinek mindene a középkor és a természet.
Ebben a házikóban élt Terence Hanbury White, a jeles angol novellista, társadalomkutató és szatíraíró. (1906, Bombay – 1964, Piraeus) A negyvenes és az ötvenes évek angol irodalmának nagy reménysége volt, de korai halála derékbe törte pályáját. A Cheltenham College-ben, Cambridge-ben tanult, majd a Stowe Iskolában tanított 1930-tól 36-ig. Érdeklődött a középkor és az akkori emberek élete iránt, tanulmányozta az olyan legendákat, mint az Arthur-legenda, mely alapanyagul is szolgált későbbi műveihez.
Neve a magyar olvasónak egyetlen terjedelmes és egyben legsikeresebb művéről, az Üdv néked, Arthur, nagy királyról (1958, The Once and Future King) lehet ismerős, mely a XV. századi történetíró, Sir Thomas Malory Arthur király és vitézeinek, a Kerek Asztal lovagjainak históriája című könyvének adaptációja. A mű eredeti címe The once and future king (A hajdani s majdani király), és négy novellából tevődik össze, melyeket White külön írt meg, de együtt adták ki. A műben az olvasó emberi, gyarló oldaláról ismerheti meg a mondabeli szereplőket, Arthurt, Guinevere-t, Lancelotot, Merlint és a többieket. White sokszor komikus, néha anakronisztikus elemekkel írja le történetüket, így közel hozva, könnyen elképzelhetővé téve a fantasztikumokkal és csodákkal teli középkori világot. A második világháború idején íródott könyv erős társadalomkritika és válasz a háború komoly erkölcsi kérdéseire. A Merlin könyve, az Üdv néked, Arthur, nagy király folytatása már halála után jelent meg, mivel kiadója nem tartotta szerencsésnek a nagy részben filozofikus mű beleszerkesztését.
A középkor iránti rajongását jelzi, hogy latinból angolra fordította a Szörnyek könyvét (Book of Beasts, 1955; The Bestiary, 1960), mely egy eredeti középkori bestiárium. Igen sok természeti könyvet írt, ezek közé tartozott The Goshawk (A galambász héja, 1951), melyben egyik szenvedélyéről, a solymászatról elmélkedik. Társadalomkutatás a témája A pletyka kora (The Age of Scandal, 1950) és A pletykafészek (The Scandalmonger, 1951) című műveinek.

A szerző művei a Könyvtárban