Fiction Kult

King köteteiben rengeteget foglalkozik az amerikai kultúrával és történelemmel. Többször megemlíti a vietnami háborút, és több szereplőjének (vagy azok családjának) története is tartalmazhat az ismert múltból származtatott elemeket. Informális stílusban szól az olvasóhoz, közvetetlenségével még eredetibbé és hihetőbbé teszi a történetet. Sokat foglalkozik a rasszizmussal, kiközösített emberekkel, melyek aztán sorsszerűen találkoznak, igyekszik minél tisztábban bemutatni a mindennapok durvaságát és közönyét. Nem idealizált társadalmat fest meg, hanem megpróbálja a nagybetűs valóságot elénk tárni. Hitelesen és főleg hihetően mesél a vidéki emberek szokásairól, gondolatairól, félelmeiről és babonáiról. Hívő emberként rengeteget foglalkozik műveiben Isten és ember kapcsolatával, a sorssal, néha apokaliptikus világvégét vizionálva (Végítélet – The Stand), a jóságot megmutatva (Halálsoron – The Green Mile), vagy a megkísértést ábrázolva (Hasznos holmik – Needful Things). Ezekben a művekben mindig bemutatta a jó és a gonosz kapcsolatát, szembenállását és azt a végtelen harcot, ami a világ körforgásának mozgatórugója.
A kétkötetes Végítélet az emberiség pusztulásával kezdődik. Az egész kötetet belengi a határozott utalás, hogy a katasztrófa előbb vagy utóbb mindenképpen bekövetkezett volna. Túl sok rosszat cselekedtünk ahhoz, hogy bűnbocsánatot nyerhessünk: ergo pusztulnunk kell. A gyilkos kór (amelyet szuperinfluenzának vagy Gikszer Kapitánynak neveznek el) egy titkos katonai laboratóriumból indul útjára, rövid idő alatt végigszáguld a bolygón, majdnem kipusztítva a teljes populációt. Valamiért azonban néhány emberre egyáltalán semmilyen hatással sincs a vírus. A túlélők először csak bolyonganak, majd kis csoportokba verődve indulnak útnak keresztül-kasul az országban. Egy közös dolog van bennük: mindannyiukat álmok gyötrik. Valaki egy néger öregasszonyt, Abigail anyát látja, aki valahol Nebraskában, egy kukoricaföld közepén lévő rozzant kunyhóban él, valaki pedig egy sötét férfit, Randal Flagget, aki Las Vegasban ütött tanyát. Mindkét álombeli személy hívja-vonzza a kiválasztottjait, és ezzel megkezdődik a jó és a rossz mindent eldöntő harca. Abigail anya hívei Boulderbe vonulnak, és megpróbálnak létrehozni egy új, de mégis működőképes társadalmat. Nyugaton az ellen fegyvereket gyűjt és készül a végső leszámolásra. A kérdés pedig az, ki kerekedik végül a másik fölé.
Ugye mindenki arról álmodik, hogy egyszer bemegy egy boltba, és fillérekért megkapja azt az eredeti ritkaságot, amelyre egész életében vágyott. Hát persze, hogy igen! Jó hírem van. Íme, itt a lehetőség! A Castle Rockban található Hasznos Holmik boltja pontosan ezt kínálja a vásárlóknak – és ezért csak egy apró szívességet, csínytevést kell megtenni az üzlet vezetőjének, Mr. Leland Gauntnak. A nagyon kedves és mindig udvarias idős férfi csak nemrégen érkezett a városba. Ha a múltjáról kérdezik, csak annyit árul el, hogy Akronból való (bár azt egyik helybéli sem tudja, ez a hely merre lehet). A félreértések által keltett feszültség pedig kezd elharapódzni. Először apró tréfának tűnnek a lakosok egymásnak okozott tettei, de később egyre komolyabb dolgok (köztük rengeteg baleset) történnek. Alan Pangborn, a helyi sheriff, éppen felségét és gyermekét gyászolja, akiket egy balesetben vesztett el. A sheriff a városban kezdődő eseményeket először tréfának véli, de amikor megtörténik az első gyilkosság, megérti, azonnal cselekednie kell, hogy megállítsa a további szörnyűségeket. A baj csak az, fogalma sincs, merre keresse a probléma forrását. Később, ahogy összekapcsolja a történések szálait, rájön arra, hogy akik elkövették az egymás elleni tetteket, mind-mind vettek néhány különös ritkaságot, amit csak a város egyetlen boltjában lehet megkapni.
A Halálsoron című regény több szempontból is egyedülálló King életművében.A regény hat kötetben jelent meg fél év alatt, és elérte azt, amit azóta sem sikerült egyetlen írónak sem: mindegyik könyv egyszerre tartózkodott a bestseller listán! A különálló, de mégis egységes mű ötletét nem titkoltan Charles Dickenstől vette, kritikusai pedig a kiadás módja miatt pénzhajhászással vádolták meg. John Coffey, a színesbőrű hajléktalan a Could Mountain fegyház siralomházában várakozik ítéletének végrehajtására. A halálsor végén pedig ott vár mindenkire az Öreg Füstös – ahogy a villamosszéket nevezik errefelé. Coffey-t két halott kislánnyal együtt találták meg a mezőn, ami elég bizonyíték volt az esküdtszéknek, hogy a halálba küldje. Természetesen nem ő az egyetlen, aki a kivégzésére vár. Megismerjük Arlen Bitterbuckot, az indiánt, Eduard Delacroix-t, a kis franciát, Billy Whartont, akinél veszélyesebb lakó még sohasem tartózkodott a sokat látott falak között, néha pedig Mr. Jingles, a fehér kisegér is felbukkan közöttük a hírhedt E blokkban. Paul Wedgecomb, a részleg jólelkű főfoglára, néhány csodába illő esemény után (amelyek mind Coffey-hoz köthetőek) úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Gyanítja, a sötétben félő, mindig síró, hatalmas termetű Coffey ártatlan lehet, lelkiismerete pedig nem engedheti, hogy a férfit ártatlanul végezzék ki. Kockázatot vállalva próbálja meg bebizonyítani fogvatartottja ártatlanságát, még annak tudatában is, hogy őt és társait is bebörtönözhetik. King a regényben az élet legnagyobb kérdéseire keresi a választ: igazság – hazugság, igazságosság – igazságtalanság, élet – halál, valamint a világunk és a túlvilág kapcsolata.
Kingre a saját elmondása szerint Richard Matheson írásai hatottak rá legjobban, de a korábban említett Poe és Lovecraft mellett Bram Stoker, Shirley Jackson és John D. McDonald művei a mai napig is meghatározónak számítanak számára. Elmondása szerint, ha tehette volna, akkor William Golding regényét, A Legyek urát írta volna meg legszívesebben.
Volt egy olyan időszak az életében, mely majdnem romba döntötte az életét. A Carrie megjelenése után az alkohol és a drogok rabjává vált. Majdnem tíz évig élt tartós révületben, aztán a Rémkoppantók (The Tommyknockers) megjelenése után (saját bevallása szerint is csak foszlányokban emlékezett arra, hogy egyáltalán megírta), felesége és barátai segítségével sikerült végigcsinálnia egy terápiát, ami végül hasznosnak bizonyult.
Roberta Andersen írónő, a Rémkoppantók központi alakja, egy Haven nevű Maine-i kisvárosba vonul vissza. Egyszerű és nyugodt életét kutyájával osztja meg, akivel nagy sétákat tesznek a városka melletti erdőkben. Az egyik ilyen túra alkalmával Roberta véletlenül belerúg egy földből kiálló fémdarabba, amit először csak egy konzervdoboznak, majd később is csak egy kisebb vasdarabnak gondol. Azonban a tudásvágy nem hagyja nyugodni, és mániákusan ásni kezd. Először csak néhány lábnyit halad lefelé, majd amikor a talajban lévő testnek még mindig nem találja a végét, minden napját reggeltől estig az erdőben tölti. Ahogy egyre több földet mozgat ki a helyéről, már látja, hogy valószinűleg egy földönkívüli űrhajóval van dolga, és a fémtest akár több háznyi méretű is lehet. Már nem elég a kézi munka. Gépeket szerez, majd mivel ilyen dolgokat lehetetlen egy ekkora helyen titokban tartani, néhány helyi lakossal dolgozik tovább. A hajó azonban különös sugárzást bocsájt ki, amely furcsa hatást vált ki az emberekben. Roberta sorra elveszti a fogait, csillapíthatatlan vérzés alakul ki nála, ezzel szemben öreg kutyájának szeméről lehullik az évek óta ott lévő hályog, sőt, az állat láthatóan fiatalodni kezd. A másik érdekesség, hogy az űrjármű fokozatos előbukkanásával a láthatatlan sugárzás egyre több embert von hatása alá a városban. Roberta, aki műszaki antitalentum, hirtelen bonyolult gépeket kezd tervezni, és több városi is furcsa szerkezeteket fabrikál. Egy nő háztartási anyagokból bombát készít, Hilly Brown pedig elvarázsolja kisöccsét egy köztes, dimenziók közötti helyre, ahonnan nincs visszatérés. Csak két ember immunis az űrhajó titokzatos erejére: Jim Gardener és Ev Hillman, akiknek fejébe egykoron fémlemezt ültettek. A két férfi pedig elhatározza: megfejtik, milyen erő lakozhat az űrhajóban.

A folytatás