Bejelentkezés
Keresés
Heti Ranglista
| Március – Április | |
| tovább >> |
Kedvenc képünk
Online felhasználók (0)
Online vendégek (23)
Online vendégek (23)
Heves viták az 2012-es Arthur C. Clarke-díj körül
Nagyvilág | Beküldte: RV | 2012.03.30. 21:41
Meglehetősen nagy a kavarodás a 2012-es Arthur C. Clarke-díj körül az elmúlt napokban, hiszen alig
néhány nappal azután, hogy kihirdették a döntőbe jutott írókat és műveiket, a sokat dicsért science fiction író, Christopher Priest egy igen éles hangú kirohanásban adta tudtul, hogy a jelöltek listája borzalmas, a díjat odaítélni hivatott zsűri pedig nem is ért a feladatához. Priest szerint egyedül Jane Rogers regénye méltó arra, hogy ott legyen a listán, a többi mű értékelhetetlen, és ennek fényében teljességgel érthetetlen, hogy a zsűri miért nem válogatott be olyan alkotásokat a döntő fordulójába, mint például Ian R. MacLeod Wake Up and Dream (Ébredj fel, és álmodj), Simon Ings Dead Water (Halott víz), vagy Lavie Tidhar Osama című könyve. Ahogy megjegyezte: „Megmagyarázhatatlan, hogy egy olyan regény, mint a Rule 34 mit keres a Clarke-díj jelöltjei között. Charles Stross borzasztóan ír – önzően, csapongóan, és noha néha tud szórakoztató is lenni, amit művel, az mégis inkább irritáló.” Az összes többi történettel kapcsolatban is kifejtette, hogy szerinte miért nincs helye a listán, és a kritika alól China Miéville Embassytown című regénye sem volt kivétel. Priest azzal érvelt, hogy „az Embassytown tele van nyelvbotlásokkal, a szöveg lustának tűnik, és a karakterábrázolás is meglehetősen hanyag”. Ahogy elmondta: „Miéville saját magának korlátozza a mozgásterét azzal, hogy túlságosan is kötődik a műfaji közhelyekhez. Sosem fog olyan nagy ívű regényeket írni, mint amelyekre sokak szerint képes, vagy hivatott volna.”

Priest kijelentette: „A 2011-es év sci-fi tekintetében nagyon gyenge volt, és a zsűri ennek fényében az óvatosság mellett döntött. Egy olyan zsűri állította össze a listát, amelyik nem igazán értette a dolgát. Ez így nem méltó a Clarke-díjhoz, és ezzel becsapták azokat, akik komolyan érdeklődnek a fikciós irodalom iránt.” Szerinte a zsűri tagjainak le kellene mondania, és a 2012-es díjat nem volna szabad odaítélni senkinek. Tom Hunter, a díj igazgatója így reagált: „Senki nem fog lemondani, és minden a tervek szerint zajlik tovább. Most ez a hat regény a legjobb a science fiction tekintetében, és a zsűri nagyszerű munkát végzett, amikor ezt a listát összeállította. Erről vitatkozni lehet, de érdemben semmi sem fog változni.” Egyesek szerint Priest puszta sértettségből támadt rá a zsűrire, amiért az ő The Islanders című regényét nem választották be a legjobbak közé.
Forrás: The Guardian
néhány nappal azután, hogy kihirdették a döntőbe jutott írókat és műveiket, a sokat dicsért science fiction író, Christopher Priest egy igen éles hangú kirohanásban adta tudtul, hogy a jelöltek listája borzalmas, a díjat odaítélni hivatott zsűri pedig nem is ért a feladatához. Priest szerint egyedül Jane Rogers regénye méltó arra, hogy ott legyen a listán, a többi mű értékelhetetlen, és ennek fényében teljességgel érthetetlen, hogy a zsűri miért nem válogatott be olyan alkotásokat a döntő fordulójába, mint például Ian R. MacLeod Wake Up and Dream (Ébredj fel, és álmodj), Simon Ings Dead Water (Halott víz), vagy Lavie Tidhar Osama című könyve. Ahogy megjegyezte: „Megmagyarázhatatlan, hogy egy olyan regény, mint a Rule 34 mit keres a Clarke-díj jelöltjei között. Charles Stross borzasztóan ír – önzően, csapongóan, és noha néha tud szórakoztató is lenni, amit művel, az mégis inkább irritáló.” Az összes többi történettel kapcsolatban is kifejtette, hogy szerinte miért nincs helye a listán, és a kritika alól China Miéville Embassytown című regénye sem volt kivétel. Priest azzal érvelt, hogy „az Embassytown tele van nyelvbotlásokkal, a szöveg lustának tűnik, és a karakterábrázolás is meglehetősen hanyag”. Ahogy elmondta: „Miéville saját magának korlátozza a mozgásterét azzal, hogy túlságosan is kötődik a műfaji közhelyekhez. Sosem fog olyan nagy ívű regényeket írni, mint amelyekre sokak szerint képes, vagy hivatott volna.”
Priest kijelentette: „A 2011-es év sci-fi tekintetében nagyon gyenge volt, és a zsűri ennek fényében az óvatosság mellett döntött. Egy olyan zsűri állította össze a listát, amelyik nem igazán értette a dolgát. Ez így nem méltó a Clarke-díjhoz, és ezzel becsapták azokat, akik komolyan érdeklődnek a fikciós irodalom iránt.” Szerinte a zsűri tagjainak le kellene mondania, és a 2012-es díjat nem volna szabad odaítélni senkinek. Tom Hunter, a díj igazgatója így reagált: „Senki nem fog lemondani, és minden a tervek szerint zajlik tovább. Most ez a hat regény a legjobb a science fiction tekintetében, és a zsűri nagyszerű munkát végzett, amikor ezt a listát összeállította. Erről vitatkozni lehet, de érdemben semmi sem fog változni.” Egyesek szerint Priest puszta sértettségből támadt rá a zsűrire, amiért az ő The Islanders című regényét nem választották be a legjobbak közé. Forrás: The Guardian
RV

A legutóbbi öt írás ebben a témában
- Gyges gyűrűje, vagy Gollamé?
- Könyv kontra film: Az Álmosvölgy legendája
- 2023 Dragon awards nyertesek
- 2023-as Baen kaland-fantsy díj
- Alfabéta díj nyertesek








A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.