Fiction Kult

Ophelienek hatalmas a rokonsága, idegesítő az édesanya, és iszonyatosan csöndes az édesapja. Ráadásul nem átlagos világban él. Valamikor, az ősidőkben – ami önmagába véve is a távoli jövőbe van – Isten szilánkokra hasította a Földet. Ezt követően a nagyobb szilánkokon a túlélők egy-egy (halhatatlan) ős/családfő segítségével új életet kezdtek, elszigetelve a többi szilánk lakóitól. Minden szilánk lakói más képességekkel rendelkeznek, így Animán, az emberek érintéssel megtudnak javítani tárgyakat vagy olvasnak a volt tulajdonosok életében. Ophelie ez utóbbi képesség birtokában van, melyben roppant tehetséges és nagyon szereti. Egész nap a múzeumában van és szeretett tárgyait gondozza, míg egy nap megtud, hogy eljegyezték a háta mögött. Ráadásul a vőlegénye egy másik szilánkon él, és elég mogorva alak.

Ophelien tehát elmegy, hogy feltáruljon előtte a félelmetes, mégis nagyon érdekes világ. Míg az első kötetben, Animát, és a Sarkot ismerhetjük meg – utóbbi a délibábosok világa -, a további két regényben még tovább tágul a világ. Mint például Bábel, vagy Árkádia.
Minden rész új érdekes karaktereket kínál. De nem marad el a "házasság" szála sem mely gyakran szórakoztató, és meghökkentő. A Sarkon Archibald, a nagykövet furakodik be Ophelie életébe, aki egy elég mókás karakter.
A történet minden kötettel egyre keszekuszább lesz. Ophelienek és Thornnak kénytelen kelletlen, különleges eltűnésekben és gyilkosságokban is nyomozniuk kell.
A sorozat jól ábrázolja a különböző világokat, és jól elrejti a kulcsfontosságú információkat a négy kötetben.
Amiből kiderül, miért és hogyan tört szilánkokra a világ, miért felejt minden ős, és ki mozgatja a háttérből a szálakat.