Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

Március – Április
1.  herryporter (9)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (13)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

A Diablo történetek

Könyvek | Beküldte: RV | 2008.12.03. 21:59

Már szinte bevett gyakorlatnak számít, hogy egy-egy jobban sikerült, vagy nagyobb népszerűségre szert tett számítógépes játékból könyvet, vagy filmet készítenek. Ez utóbbi próbálkozások szoktak a legnagyobbat bukni, mert azért lássuk be, például egy FPS, ahol a mértéktelen mészárlás a lényeg, mint a Doom esetében is, Képnem feltétlenül bír olyan bonyolult és szövevényes történettel, amelyből izgalmas filmet vagy könyvet lehet készíteni. A Doom megfilmesítésénél ez nem is sikerült. A Max Payne-t még nem láttam a moziban, ezért erről egyelőre nem nyilatkozom. Ami játékok alapján készült könyveket illeti, hirtelen nem is tudom, melyik volt az első ilyen jellegű alkotás, amivel találkoztam, de ha jól emlékszem, akkor a Baldur’s Gate című játék könyv változata. Bevallom, nem olvastam végig a könyvet, de talán nem vesztettem vele túl sokat. Ékes példája volt annak, mennyire nehéz átültetni egy PC játék világát, történetét, hangulatát írásos formába. Ám, ahogy az általában lenni szokott, ezen a téren is vannak kivételek.
Az egyik ilyen a Diablo világában játszódó sorozat. A három regény nem alkot összefüggő történetet, csupán a világ és a történeti háttér köti őket össze, ám ettől függetlenül, vagy épp ezért, mindegyik igen jól sikerült. Az első kötet, a Richard A. Knaak tollából született A vér szava az, amelyik a legközelebb áll az eredeti játékhoz, mind történetben, mind hangulatban. A regény cselekménye viszonylag egyszerű, amely jól idézi a játékot, ám valahol mégis több egyszerű, sablonos ötletnél, noha alapvetően annak látszik. Az átkozott páncélt megtaláló, és magára öltő harcost nyomom követő történet során egyrészt betekinthetünk egy kicsit a háttérvilágba, másrészt részesei lehetünk annak, ahogy egy gonosz átok megfogan, és felemészti áldozatát. KépValójában ez az, ami különös hangulatot kölcsönöz a Diablo sorozat köteteinek, ahogy a gonoszság lépésről lépésre begyűrűzik a főszereplők lelkébe és elméjébe. Ezt az utat követhetjük nyomon az első kötetben, ahol az átkozott páncél szép lassan bekebelezi és megfertőzi a szerencsétlenül járt kalandor lelkét.
Ugyanezt a gondolatmenetet boncolgatja a második kötet is, a Mel Odom által írt A Gonosz ösvénye, igaz egy kicsit nagyobb léptékben. A három közül nekem ez volt a kedvencem, pedig a történet meglehetősen lassan csordogál előre, nem mindig feszíti szét az izgalom, ellenben szinte tapintható a sorok között a gonoszság, illetve annak megnyilvánuló formái. Maga a történet, ha nagyon akarjuk, egyfajta görbe tükör is lehet a manapság gomba módjára szaporodó vallási csoportok előtt, hiszen a regényben is éppen ez történik. A magát az ördögnek eladó szent ember híveket toboroz maga köré, és a pokolból származó sötét hatalmával visszaélve megtéveszti és megbabonázza őket, hogy ura kedvében járjon. Nemcsak a gonosz elhatalmasodását követhetjük nyomon, de tanúi lehetünk annak is, hogy roppan össze az elveihez hű ember, miután megérzi és megtapasztalja a hatalmat.
Ezekkel szemben a legutolsó kötet, az Az árnyak birodalma (amelyet szintén Richard A. Knaak jegyez) már nem követi az előző regények gondolatiságát, sokkal nagyobb hangsúlyt kap a történet. KépLeginkább ezt sorolhatjuk be az igazi fantasy-horror kategóriába, hiszen a történet, amelyben az ősi, titokzatos város fogságába esett kincsvadászok rádöbbennek, majd elkeseredett menekülésbe kezdenek az elátkozott és élőhalottakkal teli helyről, igazi klasszikus horror jellegű történet. Azonban Knaak gondoskodik arról, hogy a klasszikusnak tűnő történetet itt-ott alaposan megcsavarja, újabb és újabb lendületet adva a regénynek. Ezzel együtt én ezt érzem a sorozat leggyengébb darabjának, mert annak ellenére, hogy tulajdonképpen izgalmas, mégis érezni lehet mindvégig, hogy ez egy amolyan „húzzunk le még egy bőrt a Diablo névről” jellegű alkotás.
Azonban mindezekkel együtt én azt mondom, hogy mindhárom kötet méltó a Diablo névhez, hiszen sikerült átmenteniük azt a hangulatiságot, amely átlengte az eredeti PC játékot, és nem utolsó sorban a történetek is jók, ami azért, valljuk be, meglehetősen sokat számít egy könyv megítélésénél. Egyik regény sem mostanában jelent meg, de most, hogy hamarosan napvilágot lát majd a Diablo III, talán érdemes elővenni a sorozat valamelyik darabját, és elolvasva elmerülni, felidézni a pokol szörnyeinek lemészárlásával eltöltött órákat.





RV

Elválasztó

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.

RV 2009.06.06. 15:28 | # 6
Avatar
Én is megtettem a kötelességem! w00t

 

sabic 2009.06.06. 15:03 | # 5
Avatar

 

Sütiszörny 2009.06.06. 14:44 | # 4
Avatar
sabic írta:
Azt mondta, legalább 1'000'000 aláírás kell, hogy abbahagyja a munkáját. Enyém volt a 335'721. aláírás.


Hol lehet ezt a petíciót aláírni? Utálom azt a kretént! nainshache

 

sabic 2009.06.06. 12:21 | # 3
Avatar
Hát igen. Uwe Boll bácsi legendásan hírhedté vált. Amihez hozzányúl, az bizony nem arannyá, hanem valami sokkal csúnyábbá válik. Csak azt nem tudom, ki az, aki pénzeli. Mert nyereséget nem termel, az biztos, és már letett annyit az asztalra, hogy senki se bízzon benne. Ennek ellenére folyamatosan jelenti be az újabb alkotásokat. Reménykedjünk benne, hogy egyszer beleun a dologba. Talán felnyitják a szemét a különböző megszégyenítő díjakra való jelölések. Nem véletlen, hogy még petíciót is indítottak, hogy álljon le. Azt mondta, legalább 1'000'000 aláírás kell, hogy abbahagyja a munkáját. Enyém volt a 335'721. aláírás. cheesy
[ Módosítva: 2009.06.06. 12:21 ]

 

RV 2009.06.06. 11:50 | # 2
Avatar
Az ötlet, hogy megfilmesítik a sikeresebb játékokat szerintem teljesen jó, és nem is ezzel van a gond, hanem egy bizonyos Uwe Boll nevű javíthatatlan kreténnel. Ez az úr jegyzi rendezőként a legtöbb számítógépes játékot feldolgozó filmet, és hát valljuk be egyik rosszabb a másiknál. Nem lennék meglepve, ha ugrásszerűen emelkedne az ilyen jellegű filmek színvolna, amint valaki eltiltaná a mi Uwe barátunkat a filmezés minden lehetséges feladatától. evil grin

 

sabic 2009.06.06. 11:27 | # 1
Avatar
Nekem a három könyv közül pont a harmadik tetszett a legjobban. Ettől függetlenül szerintem is mindegyik nagyon jó regény, és csak ajánlani tudom. Aki szereti a Diablo játékot, annak pedig egyenesen kötelező. Viszont van egy nagyon nagy hibája a könyveknek. Még hozzá az, hogy nem lehet beszerezni. Én is egy barátomtól kértem kölcsön őket, hogy el tudjam olvasni.
A játékok filmes átiratához annyit hozzátennék, hogy leginkább ott szúrják el a dolgot, hogy nem az adott játék történetét dolgozzák fel. Szóba került a Doom is. Hát igen, valóban nincs eget rengető története, de 1000x szövevényesebb, mint amit a filmben megvalósítottak. Amit a nagyközönség elé tártak Doom néven, annak bizony semmi köze nem volt a játékhoz a nevén kívül. De ez szinte mindegyik próbálkozásra igaz. Hasonló cipőben jár például a Blood Rayne is.