Fiction Kult

A neves amerikai író 1952 márciusában született az Illinois államban található Waukegan városban, de gyermekkorát már Dél-Kaliforniában töltötte. Szorgalmas, érdeklődő gyerek volt, ami nemcsak iskolai eredményein, de a tudományokhoz való viszonyán is már igen korán meglátszott. A középiskola elvégzése után a Kaliforniai Egyetemen 1974-ben szerzett diplomát, majd egy évvel később a Bostoni Egyetemen angol szakát is befejezte. Ez a két oklevél azonban nem volt elég, ezért 1982-ben megfejelte őket egy Ph.D. fokozattal is, amelynek témájául Philip K. Dick regényeit választotta.
Első írói próbálkozásai még a 70-es évek végére tehetőek – ezek közül kettő meg is jelent az Orbit című sci-fi antológia sorozat tizennyolcadik kötetében –, ám e művek még nem voltak igazán említésre méltó írások. Majdnem a következő évtized közepéig várni kellett arra, hogy bemutatkozzon egy regény hosszúságú történettel, és az eredmény igazolta, hogy érdemes volt ennyi időt tölteni az előkészületekkel. A The Wild Shore 1984-ben jelent meg, és a nukleáris háború túlélőinek történetét mutatja be. A 2047-ben játszódó regény első harmada klasszikus elbeszélő sci-fire jellemző vonásokat mutat, ám ahogy a cselekmény kezd kibontakozni, úgy formálódik a könyv stílusa is. Ahhoz képest, hogy ez volt Robinson első regénye, a kritikusok elismeréssel nyilatkoztak róla, és ennek is köszönhető a jelölés a Nebula-díjra.
A következő év elején jelent meg az Icehenge (1985) című regénye. Noha ez a történet jó tíz esztendővel megelőzi a Mars trilógiát, és alapvetően egy más jövőképet vázol fel, mégis számtalan olyan elemet és gondolatot tartalmaz, amelyek később több regényében is visszaköszönnek. Az Icehenge félig misztikus történet, félig pszichológiai dráma science fiction környezetben, és e sok irányvonal összekapcsolása nem is sikerült igazán jóra – sem a kritika, sem az olvasók nem fogadták túl jól a regényt. A kisebb kudarc azonban nem szegte Robinson kedvét, hiszen még ugyanabban az esztendőben megjelent egy újabb könyve, a The Memory of Whiteness. A későbbi műveivel ellentétben ez még nem tartozik a hard sci-fi kategóriájába, hiszen lényegesen több művészeti, zenei elemet vonultat fel, mint technológiai, tudományos fejtegetést, viszont ebben a regényben is felbukkannak olyan témakörök apró szikrái, amelyeket a soron következő könyveiben bont ki részletesebben. A The Memory of Whiteness központi gondolata a szabad akarat, egészen pontosan az a kérdés, hogy a világegyetemben milyen határok közé szorul be az ember szabad akarata, illetve ehhez kapcsolódóan az, hogy az ember cselekedeteit mennyire határozza meg a manipuláció. Érdekes, hogy ezt a regényt több elismerés is érte a kritikusok részéről, mint az előzőt, noha ez sokkal kevésbé sci-fi.
E két különálló kötet után tért vissza a legelső regényében elkezdett történeti szálhoz, amelynek eredményeként 1988-ban megjelent a The Gold Coast. A regény 2027 Dél-Kaliforniáját mutatja be, a mai Los Angeles egy igen disztópikus változatát, tele „autópályákkal, bevásárlóközpontokkal, drogokkal, partikkal, amelyet sokszor erotika és alkalmi szex fűszerez”. Nem kapcsolódik az előző kötethez, hiszen nem folytatása annak, inkább egy alternatív változata, amely egy másik lehetséges jövőképet mutat be Kaliforniáról, a fiatal főhős, Jim McPherson szemszögéből nézve. A regény 1989-ben a Locus és a Campbell-díjra is kapott jelölést. Mintegy zárásként, bár az előzőekhez szorosan ezúttal sem kapcsolódva, 1990-ben készült el a harmadik kötet, a Pacific Edge, amelyet sok esetben Ernest Callenbach Ecotopia, vagy Ursula K. Le Guin Kisemmizettek című regényéhez szoktak hasonlítani. Robinson ezúttal a 2065-ös, utópisztikus Kaliforniát, illetve az a fejlődési utat vázolja fel, amely lehetővé teszi, hogy a jelenből eljussunk egy ökológiailag tökéletes jövőbe, amelyben a konfliktusok forrása a környezetvédők és az új politikai berendezkedés közötti ellentét. A regény fogadtatása pozitív volt, és a kritikusok külön kiemelték a természetet és a tájakat részletesen ábrázoló leírások igényességét. A regény 1991-ben elnyerte a John W. Campbell emlékdíjat.
Nem sokkal az utolsó Kalifornia-regényt követően jelent meg – ugyancsak 1990-ben – az A Short, Sharp shock című regénye, amely, szakítva az eddigi hagyományokkal, fantasy környezetben játszódik. A történet főhőse egy emlékezetét vesztett férfi, aki egy ismeretlen és titokzatos világban próbál megtalálni az első bevillanó emlékképében megjelenő alakot, egy nőt. A rejtélyes világ és az emberi szereplők szoros kötődése egymáshoz a korábbi regényeiből is megismert ökológiai kérdéseket feszegeti, azonban mégis sikerült egy olyan történetet írnia, amely gyökeresen eltér a korábbi (és későbbi) munkáitól.
1990 vége felé kezdett bele annak a trilógiának a megírásába, amely beemelte őt az elismert kortárs sci-fi szerzők körébe. A Mars trilógia kötetei – Red Mars (Vörös Mars, 1992), Green Mars (1993), Blue Mars (1996) – azt a folyamatot mutatják be részletesen, amely során egy tudósokból és mérnökökből álló csoport az emberiség nevében előbb meghódítja, majd terraformálja a vörös bolygót. Az egyes kötetek címei tükrözik, hogy az adott regény cselekménye a folyamat melyik fázisában történik. A sorozat kiindulópontja 2027, amikor az első csoportok elindulnak a Marsra, majd nyomon kíséri a következő közel kétszáz esztendő történéseit. Mindhárom kötet erősen utópisztikus hangvételű, a történet elsősorban a Marson végrehajtott tudományos, szociális és politikai fejlődési lépéseket mutatja be, időnként utalva az eközben túlnépesedő, ökológiai katasztrófa felé sodródó Föld sorsára is. A három kötetben számtalan szereplőt ismerhetünk meg, akiknek az élete, cselekedetei valahogy mindig összefüggésben vannak egymással. Tudomány, szociológia, és nem kevés politika került terítékre az elbeszélő részek során, egy szemernyi kétséget sem hagyva afelől, hogy Robinson mennyire szeret elmerülni a tudomány és a technológia világában, de mégis igyekszik ezt egyensúlyban tartani az emberséggel. Erős hangsúlyt kapnak Robinson kedvelt témái, többek között az ökológiai egyensúly, a társadalom politikai átalakulása, és a tudósok szerepe.
Műveiben, de elsősorban a Mars trilógia köteteiben, részletesen fejtegeti azt a gondolatkört, hogy miként őrizhető meg az elengedhetetlen egyensúly a természeti értékek és a tudományos-technikai fejlődés között. A Mars terraformálását bemutató regények élénk vitát váltottak ki arról, hogy a látszólag kietlen és kopár marsi táj valóban rejt-e olyan ökológiai és természeti értékeket, amelyek alapját képezhetik egy földihez hasonló ökoszisztéma létrehozásához. Regényeinek másik fontos gondolati pillére a politikai-társadalmi berendezkedések vizsgálata. Gyakran keresi a modern kapitalizmus lehetséges alternatíváját, például a Mars-regényekben is kifejti, hogy a kapitalizmus csupán a feudalizmus egy továbbfejlődött változata, amelyet a jövőben felvált majd egy sokkal demokratikusabb gazdasági rendszer. Robinsont alapvetően antikapitalistának tartják, és a műveiben felvázolt elmélkedések is inkább egyfajta szocialista, poszt-kommunista gyökerekből táplálkoznak. Az általa elképzelt szociáldemokrata berendezkedés mind a politikai, mind a gazdasági szintéren a közösségre épít, amelyre állandó fenyegetést jelentenek a nemzetek felett átívelő hatalmas vállalatok, a totalitárius hatalom szimbólumai. Végül érdemes még kiemelni a tudósok szerepét a regényeiben, akiket rendszeresen hősökként ábrázol, de nem a hagyományos értelemben. Az ő tudósai nem kalandorok, vagy akcióhősök, hanem sokkal felelősségteljesebb, nagyon fontos személyek a tudományos felfedezésekből eredő kötelezettségek révén. Robinson tudósaira hárul az a szerep, hogy a kritikus ökológiai és tudományos kérdésekben a helyes irányba tereljék a tájékozatlan tömegeket, megértessék az emberekkel az egyes tudományos felfedezések lényegét.
A Mars trilógia meghozta Robinson számára a régóta várt elismerést, hiszen a Vörös Mars 1993-ban elnyerte a Nebula-díjat, míg a Green Mars 1994-ben, a Blue Mars pedig 1997-ben söpörte be a Hugo-, és a Locus-díjat. A trilógia utóhatásaként jelent meg a The Martians (1999) című gyűjtemény, amelyben az eredeti regényekhez kapcsolódó novellák kaptak helyet. Egyes történetekben az eredeti regényekből megismert szereplők köszönnek vissza, míg másokban a trilógia cselekménye előtt vagy aközben zajló egyéb események kerülnek elbeszélésre. A kötetben versek, és a Marsi Alkotmány szövege is megtalálható érdekesség gyanánt. A kötet hű maradt az eredeti trilógiához a tekintetben is, hogy nem maradt elismerés nélkül, és 200-ben elnyerte a Locus-díjat.
1997-ben jelent meg Antarctica című regénye, amelyhez egy 1995-ös antarktiszi látogatás adott nem kevés ihletet. A történeten erőteljesen érződött még a Mars trilógia hatása, és nem is tudott kilépni annak árnyékából; a kritikusok – annak ellenére, hogy a regény jelölték a Locus-díjra – azt kifogásolták, hogy a helyszínt és az időt leszámítva, szinte egy az egyben a neves trilógia ismétlődik meg. A regény a tudományos fejlődés és a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozza, és szereplőkön keresztül igyekszik bemutatni, milyen hatást fejt ki az egyén személyiségére, illetve az egyének közötti interakcióra az elszigetelt környezetben eltöltött hosszú idő.
A következő regényével egy kicsit elkanyarodott a hard sci-fitől, hogy más vizeken is megméresse magát, így született meg a 2002-es The Years of Rice and Salt (A rizs és só évei), amely egy alternatív történelmi fikció. A regény egy olyan kort ábrázol, amelyben a pestis az európai népesség 99%-át kiirtotta, teret engedve ezzel az ázsiai terjeszkedésnek. A történet tíz generáción ível előre, figyelemmel kísérve az egyes szereplők más nem, más társadalmi osztály, vagy akár más faj keretein belüli sikeres újjászületéseit. A könyvben számos muzulmán, kínai és hindu vallási és filozófiai elem kapott helyet.
A rövid kitérőt követően visszatért a hard sci-fihez, hogy egy új trilógia keretein belül foglalkozzon a globális felmelegedés problémájával és lehetséges következményeivel. A sorozat első kötete, a Forty Signs of Rain (Árral szemben, 2004) a globális felmelegedéstől sújtott közeljövőben játszódik, ahol az emelkedő tengerszint a pusztulással fenyeget egy kis ázsiai országot, miközben a heves nemzetközi politikai csatározások közepette fel sem tűnik, hogy milyen hatalmas és pusztító vihar tart Washington felé. A folytatás, a Fifty Degrees Below (2005) tovább gördíti az eseményeket, amelyek középpontjában leginkább a leállt Golf-áramlás újraindítására tett kísérletek állnak, azonban de sokkal inkább Frank Vanderwal karakterére fekteti a hangsúlyt; az ő döntéseit, dilemmáit és fejlődését kísérhetjük nyomon a Washingtont elpusztító vihart és árvizet követő hónapok során. A Publishers Weekly hosszasan dicsérte a regényt: „Ez az ökológiai katasztrófát bemutató történet biztos, hogy sok politikai és környezetvédelmi vitát fog szítani, ám ezzel együtt is ez a legrealisztikusabb leírása azoknak a környezeti és ökológiai változásoknak, amelyek jelenleg is zajlanak a bolygónkon. Mindenkinek, aki érintett a világ jövőjének alakításában, el kellene olvasnia ezt a regényt.” A történet lezárása 2007-ben jelent meg Sixty Days and Counting címmel.
Regényei mellett rengeteg novellát írt, amelyek közül a legjobban egy-egy válogatás kötetben meg is jelentek. Az egyik ilyen antológia volt a már említett díjnyertes The Martians, de sikeres volt az 1986-os The Planet on the Table és az 1991-ben megjelent Remaking History is. Az Escape from Kathmandu című kötet pedig négy humoros kisregényt tömörít. Legutolsó munkája 2009-ben jelent meg Galileo’s Dream címmel.
Mindenképpen a kortárs hard sci-fi nagy mesterei közé tartozik, még ha regényeinek témája nehezen képes elszakadni az ökológiával és a természettel kapcsolatos témáktól. Díjai és jelölései rendre bizonyítják a szakma elismerését, azonban tény, hogy a Mars trilógia elsöprő sikere óta nem sikerült hasonló magasságokba visszaküzdenie magát. Viszont az általa boncolgatott témák fájdalmas aktualitása rendre a science fiction közössége figyelmének középpontjába helyezik a regényeit, hiszen mi sem rémisztőbb annál, amikor egy-egy fikció akár valósággá is válhat.
Robinson jelenleg a kaliforniai Davis városában lakik, és a legújabb könyvén dolgozik.

A szerző művei a Könyvtárban