Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

Szeptember – Október
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (7)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Robert E. Howard világa (2. rész)

Szerzők | Beküldte: Porter | 2010.12.21. 16:22

KépA Sword and Sorcery (Kard és Mágia) megszületése 1926-ra datálható. Howard ebben az időben úgy döntött, hogy felhagy a kimerítő gyógyszertári munkájával, emiatt visszatért Brownwoodba, hogy befejezze a könyvelői iskolát. A Brownwoodban eltöltött idő azonban nem csak emiatt érdekes. Itt született meg a The Shadow Kingdom (Árnyék Királyság) című műve, mely egyike a legfontosabb munkáinak. A novella végül 1927-ben jelent meg a Weird Tales-ben. Maga a sztori egyfajta kísérletként jelent meg Edgar Alan Poe, A. Meritt és Howard Phillips Lovecraft nyomdokain, elegyét pedig az alábbi elemek alkották: fantasy, mitológia, történelmi romantika és a kardforgatás minden mennyiségben. Ez a megfogalmazás teljesen eltérő volt minden kortárshoz képest, azonban tartalmazta az előbb felsorolt műfajok ötvözetét, méghozzá teljesen egyedi módon. Ebből született meg a Sword and Sorcery műfaja, amely később meghódította az egész világot.
A műfaj első alakja a barbár Kull király lett, aki később alapját szolgáltatta Conan karakterének. Howard jó néhány novellát írt Kull főszereplésével, de kettő kivételével munkáit mind elutasították. Ezután úgy döntött, hogy feladja a karaktert, és más irányokba fordul. A Sport Story Magazine számára több történetet írt, melyek főszereplője egy kid Allison nevű bokszoló. Később Howard tíz történetet írt ebben a témában, de a magazin csak hármat jelentetett meg közülük. Howard ezután saját gyökereit kutatva a kelta misztériumok felé fordult, ír származására utalva pedig hasonló nemzetiségű karaktereket alkotott meg. Így született meg Turlogh Dubh O'Brien és Cormac Mac Art alakja, akiknek történetei azonban csak halála után láthattak napvilágot.
Howardra nagy hatással voltak a kortárs H. P. Lovecraft írásai, az 1930-ban megjelent The Rats in the Walls (Patkányok a falban) című Lovecraft írás pedig arra inspirálta őt, hogy levelet írjon a szerzőnek ecsetelve pozitív életérzéseit a novellával kapcsolatban. A levélből aztán barátság lett, Howard pedig csatlakozott a magát Lovecraft Cicle (Lovecraft Kör) nevű írói társasághoz. Howard és Lovecraft rengeteg levelet váltottak, ahol a barbárság és a civilizáció ellentéteit fejtegették. Howard álláspontja szerint a barbárság a legtisztább életmód, harmóniában a természettel, Lovecraft azonban a „civilizáció, mint a társadalom legmagasabb szintje” magyarázat mellett érvelt. Valójában sohasem értettek egyet, mégis kölcsönösen elfogadták és tisztelték egymás meggyőződését.
1932-ben az író bejárta a Texas déli részét. Az utazást úgy jellemezte, mint „kereskedelmi mennyiségű tortilla, enchilada és olcsó spanyol bor fogyasztása.” Végül Fredricksburgbe érve a szitáló esőben meglátott hegyek megihlették, és így született Cimmeria (Kiméria), az északi barbárok földje. Maga Conan karaktere is ezen az úton pattant ki a fejéből. Howard később így jellemezte az esetet: „Conan karaktere egyszer csak megjelent a szemem előtt, amikor néhány évvel ezelőtt, amikor megálltam egy kis határváros mellett, ami a Rio Grande partján helyezkedett el.” Maga a Conan név egy korábbi írásában is megjelent, amely a Strange Tales nevű magazinban jelent meg korábban, és habár az a karakter is Crom istenhez imádkozott, ez volt az egyetlen kapcsolat közte és a világhírű barbár között.
Kiméria és Conan aztán egy teljes kort ihletett meg Howard fejében, melyet ő a The Hyborian Age (hyboriai kor) névre keresztelt. Maga a szó a görög hyperborean kifejezésből származik, vonatkozva a barbár éjszaki szeleken túl lakókra. Howard úgy gondolta, hogy az általa elképzelt világ valamikor a mi földünk történelmében létezett ie. 14.000 és 10.000 között. Az ok pedig egyszerű volt: Howard azzal, hogy felépített egy saját világot a maga földrajzi elrendezésével és népeivel megkönnyítette számára a történetalkotást, valamint megóvta a őt attól, hogy korbeli és elnevezésbeli hibákat ejtsen. Habár maga az író sohasem említette, de az alapkoncepció egy sokkal korábbi műből, a Thomas Bulfinch által írt a The Outline of Mythology (A mitológia vázlatai) c. írásból következtethető. Magához a hybóriai kor mellé Howard két másik fontos időszakot iktatott be: a kataklizma előtti időt (ie. 20.000, Kull király kora), valamint a piktek hódításainak idejét (ie. 9500).

Kép

Hyboria egybefüggő kontinense

Howard a The Hyborian Age című esszéjében letűnt kultúrákról is mesél (Thuria, Lemúria és Atlantis), melyek Kull király idején pusztultak el. Az esszé szerint az összeomlás előtt primitív embercsoportok (a Neandervölgyiek szintjén lévők) Thuria kontinensének pusztulása után délre menekülnek, ahol aztán olyan területekre lelnek, amelyek biztonságosnak tűnnek, de hó fedi őket, és vérengző majomhordák lakhelyéül szolgálnak. A majmok hatalmasak, fehér bundát viseltek, a kőkori látogatók pedig véres háborúk során végül kiűzik őket a sarkkörön túlra. A győzelem után a primitív nép bízik abban, hogy megsemmisítette az ellenségeit, így letelepedik a vidéken, alkalmazkodva a környezethez, és szépen gyarapodva tovább.
Ezerötszáz évvel később, a letelepedett nép sarjai lesznek a hyboriaiak, magukat legfőbb istenük, Bori nevére (Buri, norvég istenség nevéből) keresztelve. Az esszé szerint Bori egy megdicsőült múltbeli törzsi vezető, aki az istenek közé emelkedett. A történet szerint az északi törzsek aztán idővel elvándoroltak innen, benépesítve az egész világot. A hyboriaiak végül vándorlásaik során új kultúrákkal találkoznak, melyek régebben telepedtek meg a déli régiókban, és ezekkel véres háborúkat kezdeményeznek. Maga Howard úgy ír a hyboriaiakról, mint vérengző népről, akinek fajtája magas, homokszínű hajú és szürke szemű, és akik jobbára vadásznak és halásznak. Az esszé szerint aztán egyikük (egy névtelen utazó) bejárja a sarkkört és új hírekkel ér haza: a majmok nem haltak ki, sőt, majomemberekké váltak, akik egyre nagyobb számban szaporodnak, ezáltal veszélyt jelentve az egész törzsre. Azonban végül az utazó által toborzott hadjárathoz a mese hiteltelensége miatt kevesen csatlakoznak, és azok sem térnek haza soha többé.
A hyboriai törzs létszáma folyamatosan nő, így új területeket próbálnak megszerezni. Ezzel indul meg a hyboriai vándorlás és hódítás kora. A következő ötszáz évben a törzsek nyugatra és délre vonulnak. Mostanra már sok törzzsel találkoztak a történelem folyamán, magukba olvasztva különböző klánok gyermekeit. A túlélők fokozatosan összeolvadtak a legyőzőkkel, gazdagítva a genetikai palettát, végül akaratlanul is létrehozva az új hyboriai generációt. A kevert vérűek végül arra kényszerülnek, hogy megvédjék területeiket a tiszta vérű hyboriaiaktól, akik szintén a vándorlás útjára térnek, mint annak idején közös őseik.
Végül kialakul az első rendezett hyboriai királyság, melyet Hyperboreának neveznek el. A nemzet egységének kialakulásával együtt fellép az igény a területek komolyabb védelmére. A legjobb megoldásnak a kő látszik, melyet építőeszközként használva stabil épületeket Képemelhetnek. Később aztán feladják a sátrat és a nomád életmódot, és lassanként kőházakat építenek fel. A hypereboreaiak végül a legfejlettebb hyboriai néppé válnak, és úgy döntenek, hogy meghódítják a mögöttük lévő területeket. Sok törzs elpusztul, sokan pedig más területekre kényszerülnek, és akadnak olyanok is, akik a hódítást megelőzve megkezdik a saját hódításukat. Mindez láncreakciókat indít el az egész kontinensen. Míg a harcos évszázadok tartanak, az északi majomemberekből új emberfajta fejlődik ki, amelyik magas és csillogó hajú. Végül az új törzs délfelé vándorol, harapófogóba szorítva az tiszta vérű hyboriai törzseket. A következő ezer évben a hyboriai nemzetek mind arra törekednek, hogy meghódítsák a nyugati névtelen területeket. Összetalálkoznak a piktekkel, akiket a nyugati vadonba szorítanak vissza. Végül más hyboriai törzsek is letelepednek, megalapítva saját királyságaikat.
A dél legkorábbi királysága Koth, amely Shem szigetének északi részén helyezkedik el, kulturális kapcsolatba kerül a környező népekkel. A pikt vadon déli részén egy gazdag völgy helyezkedik el, melyet Zing-nek hívnak. Amikor egy vándorló hyboriai törzs hódításai során a területre érkezik, azt tapasztalja, hogy egy különös nép lakja a területet, akik Shem pásztornépéből és az őket leigázó piktek keresztezéséből jöttek létre. A hyboriaiak megalapítják Zingara királyságát, melyben egyesül a három vérvonal. Eközben az északi barbárok dél felé özönlenek, még magát Hyperboreát is elfoglalják. A hódítók azonban meghagyják a királyság nevét, összeolvasztva a kultúrát a hyboriaival. A következő ötszáz évben pedig a világ megmarad a maga forrongó mivoltában.
A Conannal foglalkozó novellák tárháza igen gazdag. Magyarországon sok válogatás látott napvilágot az idők folyamán (töredékes formában), azonban a teljes életművet feldolgozó mű csak néhány éve jelent meg hazánkban Robert E. Howard összes Conan története I-II. címmel.
Howard rengeteg novellát írt Conanról, több közülük töredékes formában maradt fenn. A Beyond The Black River (Túl a Fekete Folyón) című írás Conan Puntba történő utazásáról szól, ahol találkozik egy elefántcsont istennőt imádó törzzsel, majd továbbmegy egészen Zembabwei-ig, ahol csatlakozik egy Shembe tartó karavánhoz. Conan mostanra negyven éves, és úgy dönt, meglátogatja régi barátait szülőföldjén. Azonban nem kenyere a semmittevés, és a Bossóniai gyalogosok után ered, hogy kikémlelje a csapatmozgásukat. Elszegődik felderítőnek a Tuscelan erődbe, a Fekete Folyó mellé. A kutatásai során pedig minden jel arra utal, nemsokára háború fog kitörni.
A Black Colossus (Fekete Kolosszus) talán az egyik legjobb munka, melyet Howard valaha kiadott a kezei közül. Annak idején rekordáron, 130 dollárért vásárolta meg a megjelenés jogait a Weird Tales. Thugra Khotan-t, a hatalmas mágust felébreszti közel háromezer éves álmából egy gyakorlott, de igen szerencsétlen zamorai tolvaj, Shevatas. Thugra erősebb mint valaha, és úgy dönt, meghódítja a világot. Felveszi a Natokh a Fátyolozott nevet, majd a nomád lovas népek közül sereget gyűjt, hogy meghódítsa a hybóriai nemzeteket. A kis királyság, Khoraja, azonban útjában áll. Khoraját Yasmella, a király húga irányítja, mivel maga a király Ophir tömlöceiben senyved. Yasmella Natokh támadásától félve kapcsolatba lép Mitrával, az elfeledett istennel, aki azt javasolja neki, hogy tegye a birodalom sorsát annak a kezébe, akivel először találkozik az utcán. A szembejövő alak pedig nem más, mint Conan, aki éppen kapitányként szolgál a hadseregben, és ezután tejhatalmat kap a kezébe. A gigászi csata pedig kezdetét veszi…
KépA The Black Stranger (A fekete idegen) szintén izgalmas, egyedülálló munka, mely csak jóval Howard halála után jelent meg. Conan a piktek vadonjaiban jár, ahol menekülnie kell üldözői elől. Már éppen feladja a reményt, amikor megpillant maga előtt egy hatalmas kőszirtet. Felkapaszkodik rá, és meglepődve látja, hogy a piktek szó nélkül visszafordulnak, abbahagyva az üldözését. Vajon mi lehet ezen a helyen, amely meghátrálásra kényszeríti a rettenthetetlen harcosokat, melyek legalább olyan kemények és kitartóak, mint ő? Ez a kérdés motoszkál Conan fejében, miközben belép a barlang ajtaján, mely a homályos sötétségbe vezet…
A The Hall of the Dead (A halottak csarnoka) Zamorába, Larsha ősi városába repít minket, amely kísértetjárta hely. Conan legendák alapján úgy hiszi, egy nagyon értékes kincs van elrejtve valahol a halott városban. Eközben zamorai harcosok lihegnek a nyomában, akiknek a Conan fejére tűzött vérdíjra fáj a foga. Conan Zamorában rablóként tevékenykedett, amelynek sok nemes és gazdag ember lelte kárát. Conan azonban kiegyenlíti a létszámot. Felállít egy csapdát, melybe üldözői belesétálnak. Egyedül Nestor, az üldözők vezére marad életben. Nestor jobban fél a királytól, mint a haláltól, így egyedül üldözi tovább Conant. Éppen akkor talál rá a fiatal barbárra, amikor az a városba vezető bejáratot keresi. Megütköznek, Conan eltalálja a fején Nestort, akiről azt hiszi, hogy halott, de csak elájult. Conan ezután bejut a városba, ahol a rémálmai elevenednek meg előtte, Nestor pedig, akit ő halottnak hisz, továbbra is a nyomában lohol…
Howardnak rövid élet adatott meg, de ezalatt az idő alatt kultuszt teremtett az utána következő nemzedéknek. Ő maga életében nem fürdött a dicsfényben, de később egyre jobban elismerték, és lehetővé tették, hogy a világ megismerje őt és munkásságát. Fantasztikusan gazdag életművének majdnem teljes egésze elérhető a magyar olvasók számára. Kull király történetei az Árnykirályok antológiában olvasható, amely antikváriumokban szerezhető be. Solomon Kane történetei nemrégen láttak napvilágot egy válogatott kötetben. És aki az író kétségkívül legsikeresebb karakterére, Conanra kíváncsi, annak meleg szívvel ajánlom az igényes kivitelben, keménykötésben megjelent novellagyűjteményt, mely Robert E. Howard összes Conan története I-II. címmel jelent meg.



Porter

Elválasztó

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.