Fiction Kult

Egy igazi csemege akadt a kezembe a minap. V. A. Obrucsev műve, címe Utazás Plutóniába. Amitől érdekes a dolog, hogy képregény formátumban jelent meg 1983-ban. Másik különlegessége a 48 oldalas, színes nyomtatványnak az, hogy Zorád Ernő nem csupán grafikáival tette izgalmassá és gördülékennyé a fiatalabb korosztály számára a történetet, hanem íróként és felelős kiadóként is jegyzi a művet.
Először nosztalgikus érzések kerítettek hatalmukba, mivel az elmúlt évtizedek során időnként elővettem a kiadványt, és a fordulatos történet olvasása közben ismét a régi izgalom vett erőt rajtam.
A lapozgatás közben ötlött eszembe, hogy önmagában a sztori nem nevezhető hétköznapinak ugyanakkor egyedülállónak sem. Arra a geológusi, geográfusi elgondolásra épül, hogy a bolygó belsejében több kisebb-nagyobb üreg van, amelyekbe a felszínen itt-ott létező kráterek vezetnek le. A mozgatórugó természetesen az emberi kíváncsiság. Egy válogatott csoport (geológus, zoológus, meteorológus és orvos botanikus) valamint egy véletlenül hozzájuk csapódó sok mindenhez értő bányamérnök indul el arra a nem mindennapi feladatra, hogy felfedezzék a föld egyik feltételezetten létező belső üregét. Az utazás kezdete és a visszaérkezés között hónapok telnek el, mialatt fantasztikus felfedezéseket tesznek, életveszélyes kalandokba keverednek, mindez mégis mindvégig racionális szinten marad. Mind az állat- mind a növényvilág feltérképezése újabb távlatokat nyit meg a különböző szaktudósok előtt. Az alkotás különlegessége a rengeteg tudományos adat, megjegyzés melyeknek a fordulatos utazás cselekmény ad keretet, ahol mint kiderül, nem csak a flóra és fauna számít egyedi jelenségnek. Továbbá a mű vége felé részletes bepillantást enged a korszak történelmi eseményeibe, melyek egy váratlan csattanóval zárják a történetet, ez utóbbi maradjon meglepetés.
Amitől azonban ez a képregény nem számít egyeduralkodónak a piacon, az az a tény, hogy már többen és sokféleképpen feldolgozták magát az elméletet. A szenzációs alapötlet figyelemre méltó annak tükrében, hogy a XIX–XX. század fordulópontját megélt alkotók fejéből pattant ki. Tehát elég korai gyümölcse a tudományos-fantasztikus irodalomnak.
Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev (1863–1956) orosz geológus, geográfus és felfedező, az orosz tudományos-fantasztikus irodalom első íróinak egyike – nem mellesleg a Szovjet Tudományos Akadémia tagja, a Szovjet Földrajzi Társaság tiszteletbeli elnöke – egy évvel azelőtt született meg, hogy Jules Verne (1828–1905) Voyage au centre de la Terre (Utazás a Föld középpontja felé) című könyve 1864-ben megjelent. Ebben egy geológusprofesszor egy középkori feljegyzés nyomán indul útnak, hogy eljusson egy izlandi vulkán kráterén keresztül a Föld középpontjába. Utazása során izgalmasabbnál-izgalmasabb kalandokba keveredik. A kötet két évvel ezelőtt (Ventus Libro Kiadó, 2011) jelent meg képregény formájában. Filmként többször is feldolgozták (1999, 2008).
V. A. Obrucsev nem is titkolta, hogy példaképének tekintette a francia írót.
Bár a Sir Arthur Conan Doyle (1859-1930) által alkotott tudós hős, Challenger professzor, – aki be akarja bizonyítani, hogy Dél-Amerika egy elzárt területén, őslények, dinoszauruszok maradtak fenn – nem megy a föld felszíne alá, de az elképzelés hasonló a korábbihoz, miszerint az emberektől háborítatlanul sajátos fejlődési formák maradhatnak életben. Az izgalmas utazás során szintén tudományos részletességgel kerülnek bemutatásra a különböző növényi- és állati fajok. A mű 1912-ben látott napvilágot The Lost world (Az elveszett világ) címmel, és már 1925-ben megfilmesítették, de azóta is többször került a kamerák kereszttüzébe, hogy mozivászonra kerülhessen (1998, 2001), sőt filmsorozat is készült 1999-ben. Eltűnt világ címmel jelentette meg az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó meg a fekete-fehér képregényt. Írója Cs. Horváth Tibor, rajzolója Sebők Imre.
Még a képregény témánál maradva az utóbbi időszakban élő és alkotó írók közül kiemelkedik Nemere István Klausztropolisz című regénye, amely szintén megjelent már fekete-fehér képregény formátumban Kiss Ferenc által, Vass Mihály rajzaival. Bár nem a Földön játszódik, hanem egy távoli bolygón, de a történetben szintén szerepe van egy mesterségesen megalkotott világnak. Igaz, inkább szociológiai céllal, de a bolygó felszíne alatt létrehozott és létező párhuzamos középkorban élő világba vezet egy hallatlanul izgalmas nyomozás.
Említésre méltó, bár a képregény kategóriából kilógó – a 2013 márciusi könyvszemlében bemutatott – kötet, Warren Fahy Pandemonium (A pokol) című könyve, hiszen alaptémája szintén egy Föld felszíne alatt mesterségesen létrehozott barlangrendszerben kialakult élővilág.
Kíváncsian várjuk a következő hasonló elméletre épülő művet.
Az pedig, hogy milyen elgondolások léteznek még a mesterséges egyedfejlődéssel vagy távoli életformákkal, valamint az általunk ismert evolúcióval esetleg párhuzamosan kialakuló, ámde számunkra még ismeretlen földi fajok létezésével összefüggésben, az legyen egy másik írás témája.