Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

November – December
1.  csadia (1)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (4)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Régimódi fantasztikum

Könyvek | Beküldte: RV | 2010.03.13. 18:17

KépA klasszikus fantasztikus irodalom említésekor leggyakrabban a XX. század második felében született művek jutnak az ember eszébe, és talán sokan bele sem gondolnak, hogy a ténylegesen klasszikusnak nevezhető fantasztikum már az 1860-as évek végétől számításba vehető. Természetesen ezekben az írásokban még szó sincs űrhajókról, űrutazásról, és ehhez hasonló tipikus science fiction elemekről, viszont a szerzők a kor szellemének és technológiai fejlettségének megfelelően igyekeznek teret adni az ezekkel kapcsolatos elképzeléseknek. A társadalmi problémákból és nehézségekből építkező utópisztikus vagy borús jövőképek, az egyes technológiák tudományos, vagy féltudományos továbbgondolásai, illetve a századokkal korábbra visszanyúló mitikus legendák átdolgozásai adják a gerincét a XX. század elejét jellemző fantasztikus irodalomnak. Az óvatos, metaforikus köntösbe bújtatott feltételezésektől kezdve egészen a nyíltan felvállalt tudományos következtetésekig szinte mindenféle írás megtalálható e korszak palettáján, amely később sok inspirációval és ötlettel látta el a hagyományosan klasszikusnak nevezett – vagyis az 1950-70-es évekre jellemző – tudományos-fantasztikus irodalmat.
Ha szeretnénk ebből a hőskorszakból írókat kiemelni, viszonylag nehéz dolgunk akad, ugyanis annak idején a fantasztikus műfaj még nem volt annyira kézzel foghatóan különálló, mint manapság, vagy akár az 50-es évektől kezdődően, és az egyes írók is csak próbaként, kikapcsolódásként, vagy puszta kísérletezgetés okán tettek hosszabb-rövidebb kirándulást a fantasztikum birodalmába. Talán Jules Verne volt ennek a kornak az első képviselője, az ő műveinek sikeressége is közrejátszott abban, hogy mások is vegyék a bátorságot, elkalandozzanak egy kicsit, és szabadon engedjék a fantáziájukat. Ha elég kitartóan kutakodunk, meglepően sok olyan íróra bukkanhatunk, akiről még csak nem is gondoltuk volna, hogy foglalkozott a tudományos-fantasztikus műfajjal. Az egyik ilyen szerző nem más, mint Rudyard Kipling, akit legtöbben a híres, A dzsungel könyve című regénye révén ismernek. Az eleinte elsősorban újságcikkeket publikáló Kipling hihetetlen termékeny szerző volt, akadt olyan év, amelyikben nem kevesebb, mint hat kötete is kiadásra került. Sokat utazott, megfordult szinte az összes brit gyarmaton, és elsősorban ezen utak során szerzett élményeit vetette papírra, ám a XX. század elején egyre többször próbálkozott a fantasztikus műfajjal, kísértettörténetek, misztikus elbeszélések, majd később az egyre tudományosabb megalapozottságú novellák formájában.
A nemrég megjelent Kívánságok háza című kötet a maga nemében egy páratlan válogatás, hiszen Kipling fantasztikus történeteinek legjavát igyekszik bemutatni, hogy egy másik oldaláról is megismerhessük az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett írót. Jól jellemzi Kipling meglehetősen széles érdeklődési körét és műveltségét, hogy novelláinak témái roppant széles skálán mozognak, és a legváltozatosabb körítésben beszél misztikus vagy éppen tudományos dolgokról, felfedezésekről, eseményekről. Igazán sosem merül bele egy-egy témakör mélységeibe, inkább az adott téma társadalmi, vagy egyénekre gyakorolt hatását domborítja ki. A kötet nyitó novellájában például látszólag egy rádiókapcsolat létrehozása játssza a központi szerepet, ám a kísérlet inkább csak a háttérben zajlik, sokkal nagyobb hangsúlyt kap a szereplők véleménye és szkeptikus álláspontja, amivel a szituációról vélekednek. Egy másik történetben találkozhatunk tengeri szörnyeteggel is, ám nem maga a szörny a főszereplő, hanem a három újságíró, akik szemtanúi voltak a lény felbukkanásának, és azon vitatkoznak, mekkora körítéssel tálalják az esetet az olvasóknak. Végül eljutnak oda, hogy már maguk sem hiszik, hogy valóban szörnyet láttak, és beletörődnek abba, az a legbölcsebb döntés, ha inkább hallgatnak az esetről. Érdekes és élvezetes elbeszélés a Kaptár melege című novella, amelyben egy teljesen hétköznapi folyamat – egy méhkaptár megfertőződésének és széthullásának – lehetünk szemtanúi, egyenesen a méhek szemszögéből. Egyfajta társadalomkritika is ez egyben, hiszen a kaptárba beköltöző viaszmoly – aki álságos módon felforgatja a méhek precíz és szabályszerű életét – a demagógia megtestesítője, az a lappangó késztetés, amely a szabályok megszegésére, a hagyományok megtörésére, vagy akár lázadásra is ösztökéli az egyént. Természetesen egy ilyen helyzetnek mindig a pusztulás a vége, és közben tökéletesen láthatjuk, hogy a demagóg eszméktől megszédült egyének (jelen esetben a kaptár méhei) mennyire képtelenek meglátni a valóságot, és mennyire elutasítják azokat, akik tisztán látnak. Nekem ez az egyik kedvencem a kötetből.
Ezeken kívül olvashatunk még egy történetet arról, miként próbál meg néhány orvos bizonyosságot szerezni arról, hogy a bolygók és a csillagok mozgása, illetve a földön túlmutató természeti energiák igenis hatással vannak az ember szervezetére. A kötet címadó novellája a misztikum felé repíti az olvasót, míg az Összekovácsolódott hajóban egy teherhajó első útjának viszontagságairól kapunk megdöbbentően részletes leírást, a hajót alkotó, megelevenedett alkatrészek révén. E novella ékes példája Kipling műveltségének, hiszen részletesen, hitelesen – és nem utolsó sorban szórakoztatóan – mutatja be, milyen mechanikai és fizikai kölcsönhatások lépnek fel egy hajó szerkezeti elemei között egy viharos tengeri út során. Helyet kapott a kötetben még egy történet az első mikroszkópról, illetve két egymáshoz kapcsolódó rövid írás, amelyek azt vázolják fel, miként válik egy forgalmi irányítóközpont a totalitárius rendszer elnyomó szervezetévé.
Egyes novellák könnyedebbek, másokban megjelennek az orwelli hangvételű látomások csírái, de mindegyik igen hangulatos. Úgy gondolom, remek döntés volt összeválogatni ezeket a történeteket egy kötetbe, mert jó képet kaphatunk az 1800-as évek végétől a XX. század első negyedéig tartó korszak fantasztikus irodalmának témáiról, stílusáról. Természetesen egészen más, mint az 50-es évektől egyre jobban teret nyerő sci-fi, viszont remek olvasmány, és segít megismerni, megérteni a mai modern fantasztikus irodalom legmélyebben található gyökereit. Bátran ajánlom azoknak, akik nyitottak a tudományos irodalom más, kissé idejétmúlt aspektusai felé, illetve akik csupán szeretnék megismerni egy neves író munkásságának kevésbé ismert oldalait.



RV

Elválasztó

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.

vinitor 2010.03.22. 22:23 | # 2
Avatar
és a kezemben is van már a drágaság, amit elolvastam kivesézem :)

 

vinitor 2010.03.22. 7:40 | # 1
Avatar
még a héten beszerzem :)
köszönöm az ismertetőt!