Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

November – December
1.  sumeer (39)
2.  TheDuke (12)
3.  Ender (8)
4.  zebradanio (1)
5.  HENRIKPAUL (1)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (1)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Paranoia 1.0

Mozgókép | Beküldte: Porter | 2012.07.12. 9:52

KépAz utóbbi években szinte szomjazom olyan filmekre, amelyek valóban szólnak valamiről, van bennük üzenet – esetleg a szerző által elénk tárt magyarázat a felvetett kérdésekre. Néha olyan művek senyvednek a homályban, melyek az új korunk meghatározó trendjei miatt nem kapták meg azt a publicitást és elismertséget, melyet megérdemeltek. Ilyenek voltak a múltban a Gattaca, vagy a szintén jó néhány évvel ezelőtt megjelent Equilibrium.
Szóval, néha sikerül az embernek „összekukázni” néhány gyöngyszemet, és a szürreális történetek kedvelőinek nevében állítom, hogy a 2004-ben készült Paranoia 1.0-ban sikerült elkápráztatni a kiéhezett rajongót. Már maga a helyszín megadja az alaphangulatot: lerobbant bérház, végtelen hosszú és sötét folyosók, állandóan villódzó, élettartamuk végét járó neoncsövek – és persze a modern új világunk elmaradhatatlan kellékei, a kamerák, amik minden lépésünket követik. A sötét környezet kellőképpen nyomasztó, és annyira hihető, hogy szinte érezzük az áporodott szagot az orrunkban. Személy szerint, amikor elém tárult a teljes mértékben szürreális kép, mintha a jó öreg Kafka mester világába léptem volna be, és csak arra vártam, mikor tárul elém a nyomorult Gregor Samsa alakja, hogy másnap reggelre féreggé változzon. Mindezért az élményért csillagos ötös illeti a rendezőpárost, (Jeff Renfroe és Marteinn Thorson), akik a forgatókönyvet is jegyzik, valamint az operatőrt (Christopher Soos). A kameraszögek, közeli és távoli felvételek, a jelenetek megfelelő részletessége mind-mind elősegítik, hogy az ember teljesen beleélje magát a környezetébe, még akkor is, ha az teljesen eltér a megszokottól. És ami még szintén nagyon fontos: oda kell figyelni a részletekre! A Poirot-n és Miss Marple-n edződött fotelnyomozónak is össze kell kapnia magát, ha szeretné összefüggésében látni a dolgokat. Persze, a szereplők is kuszálják a képet azért rendesen.
Ebben a környezetben éli szürke és magányos mindennapjait Simon J. (Jeremy Sisto) a számítógépes programozó. (A színészt ismerhetjük a Tizenhárom című drámából, a Sírhant művekből, vagy a 436 című moziból). A férfi reggeltől estig ül a gépe előtt és fáradhatatlanul dolgozik (most éppen egy kódot kell összeállítania), kimozdulni csak akkor szokott, ha elfogy a kedvenc Bionatura márkájú teje, amiből mostanában ipari mennyiséget képes elpusztítani. Sőt, a hűtőjét látva gyakorlatilag a tej tűnik az egyetlen energia-beviteli forrásának. Habár a történetben keveset tudunk meg a minket körülölelő világról (a boltba járáson kívül egy külső helyszín van, egy pinceklub – az is csak egy alkalommal jelenik meg), de azért annyi utalás érkezik a szereplők irányából, hogy könnyen el tudjuk képzelni: ez a magány és egymástól való elszeparálódás teljesen normális és elfogadott itt, folyamodványa a régebben elindult változásoknak.
Kép
Hősünk egyébként is éppen elég nagy bajban van. Nem elég, hogy nem halad a határidős munkájával, de valamilyen rejtélyes módon faszínű papírba csomagolt dobozokat kap egy ismeretlentől, melyekben ráadásul semmi sincsen! A munka szünetében, vagy amikor éppen kifogy a készletből, gyorsan leruccan a sarki közértbe, ahol minden alkalommal lát elsuhanni a polcok között egy kalapos, Columbokabátos ürgét – persze éppen csak egy pillanatra, hogy ne legyen teljesen biztos abban, hogy követik. De hát mit akarhatnak tőle? Amint ezen morfondírozik, rá kell jönnie, hogy az egésznek kapcsolatban kell állnia a csomagokkal. De mit tegyen? Hogyan kezdje el felgöngyölíteni, ki lehet a titokzatos küldő, és persze, mi lehet az indítéka – mert azért Simon J. annyira nem hülye, hogy rájöjjön, valami oka biztosan van a látszólag üres dobozok érkezésének. Egyelőre azonban ötlete sincs.
Az egyik kukaürítés alkalmával (mindig megigéznek ezek az odamegyekakisajtóhoz aztán ledobomacuccot típusú szemétkidobások az amerikai filmekben) Meglátja az ajtóban az egyik szomszédját, Derricket (Udo Kier – A vámpír árnyéka, Iron Sky), aki éppen egy android (egyelőre csak egy fej) megépítésén dolgozik, ráadásul mindenképpen meg akarja mutatni Simonnak a nanotechnológiás öntisztító és színváltós kanapéját. Egy kicsit zavartnak tűnik az arc, és kibontakozik előttünk egy Gepetto – Pinocchio szerű kapcsolat, ami azonban ebben a környezetben egyáltalán nem tűnik furcsának, sőt.
Kép
A dobozok folyamatosan érkeznek (és egy fizetési felszólítás is a háziúr részéről), Simon akkurátusan kibontja, majd kidobja őket. Nem sokára egy igen csak közvetlen motoros futár szerez be neki új riasztót az ajtójára, rajta pedig elhatalmasodik a paranoia: Úgy érzi, mindenhová követik, és mintha egy furcsa betegség bujkálna benne, ami rossz közérzetet hoz magával, és köhögésre ingerli. Aztán szépen sorban bekapcsolódik a történetbe a többi szereplő, akikkel teljes lesz a kép a társasház kis világáról: Trish (Deborah Kara Unger – Fehér zaj, Silent Hill), az állandóan szétcsúszott ápolónő, aki fáradtan ér haza, rendszerint elhagyja a kulcsát; a kemény szembeszomszéd (Bruce Payne – Az 57-es utas, Hellborn) aki németjuhász kutyát tart, bakancsban és hosszúkabátban jár, és a bizarr szexuális szokásainak hangjaitól zeng a ház; és az egyetlen ember, Howard (Lance Henriksen – A bolgyó neve: halál, A végső megoldás a halál, Millenium sorozat), aki a többiekkel egyetemben szintén furcsa, de kedvesen viselkedik, és barátként tekint hősünkre.
Itt azonban álljunk meg egy szóra. A szereplőválogatás mindig sarkalatos pontja egy filmnek, és ez ezúttal sincs másképp. Mindenki fantasztikusan alakítja a szerepét (talán a mellékszereplők még jobban is, mint maga Simon megformálója), de mind közül kiemelkedik Lance Henriksen játéka. A napjainkban már a hetvenkettediket!!! is betöltő színész olyan átéléssel játssza az alagsorban, a gépházban élő társasházi mindenes szerepét, hogy végül el is hisszük a jelentéktelenségét. Később pedig már nem is gondolunk a karakterének szerepére, pedig nem árt figyelni rá. Kedvenc nótája, amit állandóan dúdolgat: „Halleluja, szabad vagyok. Éljenek a hontalanok. Halleluja, igen. Szánj meg egy dollárral.”
Kép
Simon továbbra sem szállítja le a kódot, a főnöke az utolsó figyelmeztetést adja számára: huszonnégy órája van elkészülni. A kissé beteges háziúr eközben a mindenhová felszerelt kamerákon keresztül figyeli a történéseket a folyosókon, majd megjelenik Simonnál, és megígéri: elengedi a lakbérhátralékot, ha a férfi segít neki megjavítani az állandóan lefagyó számítógép-közponot. Simon eleget tesz a kérésnek (amikor a háziúr elhagyja a helyiséget, kinyitja a hűtőt, ami színültig van Tanyasi Hús szeletekkel), de azt is megoldja, ő maga hogyan csatlakozhat rá a hálozaton keresztül a kamerákra. Eközben újra csomagot kap, és egyre jobban megváltozik: nehezebben koncentrál, néha furcsa dolgokat lát. Elindul, hogy körbekérdezzen mindenkit, mert gyanítja, nem ő az egyetlen, akinek folyamatosan küldik a dobozokat, de azt is feltételezi, valaki a lakók közül lehet a tettes, mert a széles szellőzőjáratok összekötik a lakásokat, szinte szabad átjárást biztosítva. Összerakva a képet, a legjobban a kutyás-szomszédra gyanakszik, akit követni kezd egy esti kiruccanás alkalmával, azonban nem tudja, hogy tévútra futott, és a valóság sokkal sötétebb és végzetesebb, mintsem gondolná.
A Paranoia 1.0 igazán eredeti történet, megspékelve remek rendezéssel és szereplőkkel. Habár nem mindenkinek fog tetszeni (főleg nem azoknak, akik a mainstream filmek irányultságát kedvelik, ezt mutatja az imdb-s 6.0-ás értékelés), mert megosztó film, amely azokhoz a rétegekhez szól, akik szeretik összerakni a morzsákból felépülő talányt és kedvelik a végtelenül szürreális valóságot, amely azért mégsem annyira hihetetlen, hogy ne történhessen meg velünk.



Porter

Elválasztó

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.

Porter 2012.07.12. 18:33 | # 1
Avatar
Fanatikusoknak kötelező darab! nainshache

 

© 2008−2014 Fiction Kult − Minden jog fenntartva. | Impresszum | Kapcsolat | Felhasználói Szabályzat | Programozás: Otaku Bt.Videotex Bt. | Futásidő: 0.009 mp
Barátaink: drgearsstudio