Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

Március – Április
1.  Mahiru (1)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (7)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Ian McDonald: A dervisház

Könyvek | Beküldte: Batou | 2012.07.09. 20:07

KépIan McDonald Manchesterben született 1960-ban skót apától és ír anyától. 5 éves korában Belfast-ba költözött, és jelenleg is ott él. A modern brit SF egyik meghatározó alakja, akit főként a nanotechnológia és postcyberpunk témák foglalkoztatnak. Regényeiben szívesen vizsgálja, hogy miként is alakul a nem nyugati típusú civilizációk sorsa a jövőben, melyre A dervisház is tökéletes példa, de megemlíthetnénk itt a River of God című 2004-es regényét is, ami a 21. század közepének Indiájában játszódik. Többszörösen díjazott író, akinek friss látásmódja, gördülékeny stílusa tökéletesen illeszkedik a nyugati ember számára egzotikusnak ható kultúrák jövőbeli ábrázolásába.
Említettem, hogy postcyberpunk. Emlékszünk még Gibsonra, és cyberpunk alapművére, a Neurománcra? Na, jó, ez nyilvánvaló (aki esetleg nem emlékszik, vagy épp nem olvasta, nagyon gyorsan vegye elő!)! Van benne egy olyan jelenet, amikor elutaznak Isztambulba, hogy felbéreljék Riviera-t. Ütött kopott Mercedes, lerobbant város, lényegében a modern korba parazitaként befészkelő maradi tespedés. Akkor, 1982-ben így képzelték el a 21. század elejének török fővárosát. De most, amikor már időben nagyjából a Neurománc korában járhatunk, ugorjunk megint egyet előre az időben, úgy 2027-ig és képzeljük el, hogy Isztambul nem tesped a fejlődés korában, de nem is hagyja el hagyományait, hanem ezek különös, egzotikus, modern, mégis minden porcikájában antik világává válik, ahol a BL ugyanúgy a mindennapok része, ahogy a nanotechnológia, a forróság, és az öngyilkos bombamerényletek a milliónyi más különleges csodával együtt. Mindezt pedig az EU tagjaként.
Kicsit talán kőszivű voltam, ezért most meg kell, hogy védjem Gibsont, hiszen az ő karakterei mind a társadalom peremén éltek, míg McDonald szereplői hús-vér létezői, alakítói, elszenvedői és élvezői ennek az egzotikus városnak. Így nem is csoda, hogy más képet kapunk Isztambulról. Meg persze a nagy öreg egy egyszerű, átlag amerikai ember számára különleges díszletnek használta a várost a maga lepusztult valójában, míg McDonald esetében ez pedig lényegesen több, hiszen olyan élő, sokrétű, összetett, egyszerre ősrégi és modern a város, hogy tulajdonképpen a hetedik szereplővé lép elő.
„Hetedik? És ki a másik hat?” – nyilván ez jár az eszetekben. A dervisház iszonyatosan erős vonása az a 6 szereplő, akiket éppen olyan alaposan és színesen ábrázol az író, akárcsak a várost. Ehhez pedig hozzájárul, hogy oly különböznek ők maguk is, hogy tényleg elég nagy részét fedik le a társadalomnak. Itt van Necdet, aki épp munkába igyekszik a villamoson elkövetett bombamerénylet idején. Röviden szólva nem szeretné, ha a rendőrök kényelmetlen kérdéseket tennének fel, mert ez nem csak neki, de bátyjának (egy iszlám csoport vezetőjének) sem válna előnyére. De nem igazán tud meglépni nyomtalanul és miközben robotok követik, dzsinneket is látni kezd. Vagy itt van Can, a szívbetegsége miatt tompított világba kényszerített fiú, akinek egy hangosabb hang is az életébe kerülhet. Szerencsére a fejlett robotika miatt nem kell teljesen kizárnia a világot, hanem robotjain keresztül könnyedén be tudja járni a világot. Georgios Ferentiu a helyi kis görög társadalom meghatározó alakja, közgazdász, aki különleges, de igencsak működő rendszert épített ki, melyben többek között bombamerényletekre is lehet fogadni. A pénzhez Adnan is közel áll, aki amellett, hogy bróker, épp élete legnagyobb földgázcsalására készül. Feltűnik Ayşe is, a bróker felesége, aki egy Képrégiségkereskedést működtet és egy idegen (természetesen a rejtélyes fajtából) megbízásából egy különleges ereklyét kell felkutatnia. És hogy még szélesebb legyen a paletta, egy marketinges is feltűnik Leyla szemében, aki épp élete legfontosabb állásinterjújára igyekszik, de a merénylet miatt lekési azt, így kénytelen rokonai segítségére sietni egy DNS manipulációs technológia elpasszolásában.
És hogy miért pont A dervisház lett a könyv címe? Mert a szereplők mind egy bizonyos Adam Dede téri dervisházban élnek, ami tökéletes kiindulópontja a regénynek, ám az író nem elégszik meg ennyivel és az eseményeket magasabb szintre helyezi.
5 nap történetét meséli el számunkra a könyv. Öt napét, mely során nem csak Törökország, hanem egész Európa sorsa is megváltozhat. És ezt a grandiózus történetet McDonald nagyszerűen kezeli, a részletekbe menő leírások mellett a logikai fordulatokról, a szereplők és események egymásra gyakorlott hatásáról sem feledkezik meg és így egy valóban többrétegű, az élő helyszín miatt különlegesen eredeti regényt tesz elénk, ami minden egyes szavával képes ámulatba ejteni bennünket.
A dervisház épp olyan, akár az általa bemutatott Törökország: egyszerre antik és szupermodern, felfoghatatlan és érzékeket simogató. Kicsit talán vaskosnak tűnhet 5 nap eseményeire, de ne feledjük, hogy McDonald nem mindennapi író!



Batou

Elválasztó

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.