Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

Szeptember – Október
1.  vg24 (1)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (3)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Gondolatébresztő – Szombat esti űrcsata

Számítógép | Beküldte: RV | 2013.01.30. 22:29

Ha feltennénk azt a kérdést, hogy mi történt múlt szombaton, sokan valószínűleg csak megvonnák a vállukat, hogy fogalmuk sincs, egyesek nyilván találgatni kezdenének, vagy elmorfondíroznának azon, volt-e valami kiemelkedő fontosságú esemény a nagyvilágban, és biztosra vehetjük, hogy a helyes válasz senkinek sem jutna eszébe. Mielőtt szívrohamot kapnánk a kíváncsiságtól, íme a válasz – múlt szombaton egy kolosszális méretű űrcsata zajlott le a CCP Games által fejlesztett EVE Online elnevezésű számítógépes játékban. Ez önmagában nem nagy hír, azonban furcsa ezt mondani egy játékkal kapcsolatban, de ennek az eseménynek nagyon komoly következményei lettek a való életben is. Természetesen nem arról van szó, hogy sok játékost elragadott egy fekete lyuk, vagy hasonló, a következmények más aspektusban értelmezendők, de erre később részletesebben is kitérünk, mert tanulságos is egy kicsit. Először, hogy jobban megértsük a bekövetkezett esemény jelentőségét, meg kell ismerkednünk magával a játékkal – a mechanizmusokkal, a logikákkal, a valós és a virtuális világ közötti korrelációval.
Nem túl nagy tévedés azt állítani, hogy az EVE Online játékot a célközönségen, illetve néhány, a számítógépes játékok világában az átlagosnál valamivel otthonosabban mozgó emberen kívül meglehetősen kevesen ismerik. Ez egy klasszikus science fiction témájú játék, világűrrel, bolygókkal, féreglyukakkal, és természetesen temérdek űrhajóval, a magányos vadásztól kezdve, a monumentális méretű kolosszusokig. Ó, igen, a legfontosabb paraméter – ez egy MMO játék. Míg fantasy témában, enyhe túlzással, havonta jelennek meg az újabbnál újabb játékok, addig sci-fi tekintetében nem túl nagy a választék; legalábbis igazán érdekes, említésre méltó MMO-ból e műfajban kevés létezik. Korábban találkozhattunk az Anarchy Online című játékkal, amely a maga idejében roppant népszerű volt, illetve nemrég a Star Wars: The Old Republic hódított (majd váltott viszonylag rövid időn belül előfizetős modellről F2P, azaz ingyenesen játszható, mikrotranzakciós modellre). Ezek azonban játéktechnikai szempontból inkább a szerepjátékos elemeket helyezik előtérbe, a sci-fi elsősorban a világot, a körítést adja. Az EVE Online viszont más koncepció szerint építkezik, ezáltal egy lényegesen komplexebb rendszerrel rendelkezik, és az előbbi két játék stílusához szokott játékosok számára nehéznek, és talán unalmasnak is tűnhet. Az EVE Online virtuális univerzumában 7500-nál is több csillagrendszert járhatunk be, miközben azon dolgozunk, hogy űrhajókat, netán egy teljes flottát építsünk, illetve megtermeljük a hozzá szükséges nyersanyagot és pénzt. A csillagrendszerek egy része a történeti szál szerint tartozik valamilyen frakcióhoz, ám a döntő többségük vagy szabadon áll, vagy egy-egy szövetség (játékosok csoportja) ellenőrzése alatt áll. Ez az a pont, ahol elkezd kibontakozni a valóság és e játék szoros kapcsolata. Ha meg akarjuk építeni a kiszemelt űrhajónkat, célszerű belépni egy szövetségbe, különben vagy kiszorulunk a világűr perifériájára, ahol nyersanyagokban szűkös csillagrendszerekben kell kutatni a források után, vagy valós pénzért vásárolunk nyersanyagokat. Vagyis, a játéknak igen fontos eleme a gazdaság.
Egy gazdaság, amely nagyon hasonló a valóságoshoz, olyannyira, hogy olykor támadások is érhetik. A játék 2003-as indulása óta erre többször is volt példa, és nem is ez az igazán meglepő, hanem a játék fejlesztőinek a reakciója ezekre a lépésekre. Jon Lander, a játék vezető producere az egyik ilyen játékon belüli akció után így nyilatkozott: „Ez egy előre kitervelt, briliáns lépés volt. Az társaság pontosan azt tette, amit a játék megenged, és még ha ez másokra nézve kényelmetlenséget is eredményezhet, ezzel együtt kell élni.” A vezető fejlesztő, Kistoffer Touborg még hozzátette: „Ez része a játéknak, és szeretnénk, ha a játékosaink meg is tehetnének ilyen lépéseket. Bárki megteheti, nemcsak azok, akik legutóbb. Sőt, csak bíztatni tudjuk a többieket is, hogy próbáljanak kidolgozni hasonló akciókat, és egyáltalán nem tervezzük, hogy ennek gátat szabjunk. Ez a játék így teljes.” Egy hagyományosabb MMO-ban azonnal beavatkoznának a játékmenetbe a fejlesztők, itt viszont hagyják, hogy a játék, és leginkább a játékosok, maguk oldják meg a helyzetet. A gazdasághoz hasonlóan a játékosok alkotta társadalom is a valóságot tükrözi. Sokan csak szórakozásként játszanak, ők gyakorlatilag csak felületesen érzékelik a változásokat, annyit tapasztalnak, hogy bizonyos nyersanyagoknak felment az ára, vagy hiány van belőlük, de ennél mélyebben nem foglalkoznak a dologgal. Magasabb szinteken nézve viszont már ott találjuk a szövetségeket, akik kemény hasznot húznak egy-egy ilyen akcióval; akárcsak a spekulánsok a való életben.

Kép

E kis gazdasági kitekintő után kanyarodjunk vissza a játék egyik lényeges eleméhez, az űrhajókhoz. Egy jármű megépítése nyersanyagokat, és rengeteg időt vesz igénybe; nemcsak kivárni, míg elkészül, hanem megszervezni a gyártáshoz szükséges infrastruktúrát, biztosítani az anyagokat, és még sorolhatnánk. Ez a folyamat egy-egy űrhajó esetében nem vészes, de nagyobb mértékben már rengeteg odafigyelést igényel. Végtelenül hardcore játékosok gyakran hatalmas táblázatokat vezetnek, hogy pontosan tudják, mi hogyan áll – mintha egy vállalatot vezetnének. Ez is mutatja, hogy egy bizonyos szint felett az EVE Online rengeteg emberi ráfordítást igényel, ami olykor odáig vezethet, hogy a játék momentumai komoly hatást eredményeznek a való életben is. Nem egyszer megesett, hogy a nagy szövetségek vezetői után a játékon kívül kémkedtek az ellenséges szövetségek emberei, és ezek olyan pillanatok már, amikor el kell gondolkodni azon, hogy hol a határ valóság és virtuális között. Ezzel összefügg a játék azon vonása, hogy arra ösztökéli a játékosokat, védjék meg azt, ami az övék. Látható tehát, hogy az EVE Online mennyire összetett rendszer; a valóság leképeződése egy nagyjából négyszázezer fős játékos közösségre, erényekkel és hibákkal együtt. És akárcsak a valóságban, itt is megesik, hogy a rendszer eljut egy olyan pontra, ahol a gazdasági potenciál, az ellentétek, és az ember által elkövetett hiba egy olyan hatalmas, nagyszerű, és lenyűgöző eseményt idéz elő, mint amilyen a január 26-án bekövetkezett kolosszális űrcsata volt.
A konfliktust az robbantotta ki, hogy a játék egyik legerősebb szövetségének hajója, egy Titan (a játék legjobb, legerősebb, legdrágább, vagyis minden tekintetben a legkeményebb egysége), véletlenül beugrott egy ellenséges területre. Egy Titan kitermelése rengeteg időt, nyersanyagot, és területet igényel, és ennek megfelelően egy ilyen egység birtoklása afféle státuszszimbólum. De mi lehet még ennél is nagyobb dicsőség? Természetesen elpusztítani a legjobb szövetség legerősebb egységét. A váratlanul megjelenő Titan előbb meglepetést keltett, majd az adott szektorban tartózkodó szövetség ráébredt, hogy itt a lehetőség kiiktatni egy ilyen erős, és főként magányos hajót. Hívtak erősítést, és egyre csak gyűlt az éhes vad. A hibázó szövetség is mozgósította az embereit, de mire az ő flottájuk odaért, az ellenfél már túlerőbe került. Visszavonuló helyett azonban belementek a csatába, így körülbelül 2800 űrhajó csatázott egyetlen aprócska hold birtoklásáért.
Az űrcsata része a játéknak, és fontos is leszögezni, hogy az EVE Online alapvetően egy játék, azonban az imént részletezett dolgok miatt sokkal több is annál. Rengeteg idő, költség (ezen a szinten már nemcsak a játékon belüli pénz, hanem nem kevés valós pénz is) és gyakorlat szükséges egy jól működő, jó flottával felszerelt szövetség létrehozásához, és működtetéséhez. Hogy megértsük, micsoda veszteséget jelentett a szombati ütközet (az egyébként bizonyára hatalmas játékélmény mellett), érdemes felidézni egy néhány évvel ezelőtti értekezést, amelyben az egyik játékos kiszámolta, hogy a játékban megszerezhető hajók az elkészítésükre fordított idő és nyersanyag fényében mekkora értéket képviselnének a valóságban. A különféle űrhajók ára nagyjából egy és százhúsz amerikai dollár között mozog, viszont a már említett Titán értéke mintegy 7600 dollárnak felel meg. Egy rossz kattintásnak köszönhetően a múlt szombaton ez az összeg elúszott, és ennek még a sokszorosa is. A becslések szerint a csatára felsorakozott űrhajók értéke mintegy félmillió dollárra volt tehető, míg az elvesztett űrhajók összértéke megközelíti a 150 ezer dollárt, azonban ez egyelőre nem végleges eredmény, mert még mindig kerülnek elő újabb részletek a csatával kapcsolatosan. Néhány óra (a csata, úgy tudom, nagyjából két órán át tartott) alatt évek munkája vált semmivé, és még ha ez csak egy játék is, ez megrázó veszteség.
Döbbenetes, hogy egy véletlenül elkövetett apró hiba mekkora lavinát volt képes elindítani. A csata spontán alakult ki, de talán nem duzzadt volna ekkorára, ha egy idő után nem kerekedik felül az emberi tényező, és a győzelem utáni vágy, mit sem törődve azzal, hogy dollár százezrek forognak kockán. Egy olyan kolosszális esemény volt ez, amelyet nem lehetett volna előre megszervezni, ugyanakkor viszont teljességgel jelentéktelen is volt, hiszen az EVE Online közösségén kívül szinte senki sem tudott, vagy értesült róla. Ami történet egyszerre bámulatos és félelmetes – hiába a hosszú felkészülés, az alapos tervezés, ha csupán egy apró hiba is elég ahhoz, hogy bekövetkezzen az apokalipszis.
Mert az biztos, hogy a csata résztvevőinek ez az volt.


Akit érdekel, hogy pontosan hogyan is zajlottak az események, az tekintse meg EZT a videót.



RV

Elválasztó

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.

vinitor 2013.01.31. 19:28 | # 3
Avatar
RV írta:


Ezzel alapvetően egyetértek, de még ha mindegyik játékos földöntúli katarzist élt át a csata során, a szétpuffantott dollárok mértéke nem feltétlenül egyenesen arányos az élménnyel. Vagyis, lehet, hogy erre fizettek be, csak jó drágán.


Egyenes arányosságot keresni itt megintcsak nem érdemes szerintem, hiszen ezek a dolgok (az elpuffantott dollárok valódi értéke, azaz kinek mibe kerül ennyi pénz, valamint az érte kapott játékélmény) teljesen szubjektívek. Ráadásul nem is mérhetőek egyazon skálán, egyazon mértékegységgel. Sőt, a fíling talán egyáltalán nem mérhető semmilyen skálán :)

Ha azt vesszük, irl is történhet ennél sokkal-sokkal durvább, húsba vágóbb dolog. Mondjuk mikor egy bank vagy pénzintézet csődbe megy, és ez pedig bármikor, bárkivel megeshet, akkor, ha nagyon szőrös szívűek akarunk lenni, mondhatjuk, hogy ez bizony benne van a pakliban. Mert hát benne van, de persze senki nem ezzel a tudattal nyit folyószámlát, és tartja azon a pénzét :) Hanem azért, mert egyszerűbb egy műanyaglapocskával mászkálni, mint egy köteg zsetonnal.

 

RV 2013.01.31. 14:17 | # 2
Avatar
vinitor írta:
Ezek az emberek, akik részt vettek az űrcsatában, pontosan erre fizettek be. Ha nincs beleölve a sok tíz- vagy százezer dollár, akkor az esemény bizony nem játszódik le, vagy nem így. Ahhoz, hogy a résztvevők ezt így ebben a formában megkapják, átélhessék, bele kellett tenni a pénzt.
Nem számít, hogy egy virtuális platform kitalált világának kitalált konfliktusa kellett ehhez. A dolog két vége akkor is valóság. A pénz, meg az érzések. A többi meg mit számít?


Ezzel alapvetően egyetértek, de még ha mindegyik játékos földöntúli katarzist élt át a csata során, a szétpuffantott dollárok mértéke nem feltétlenül egyenesen arányos az élménnyel. Vagyis, lehet, hogy erre fizettek be, csak jó drágán. Persze külső szemlélőként nem lehet megítélni, hogy ők ezt mekkora élménynek konstatálták. Biztos bosszankodtak az elúszott értékek miatt, de gyanítom, ma már ők is csak jót nevetnek a történteken. smiley

 

vinitor 2013.01.31. 13:53 | # 1
Avatar
Szinte mindig meglepődöm (na jó, nem, mert azért tisztában vagyok vele, hogy manapság az embereket senki nem tanítja az efféle dolgok tudására), mikor egy-egy játékkal kapcsolatban felmerül, hogy ingame (játék)pénz, meg valódi pénz. Játékbeli élmény meg valós élmény. Ezek között valójában nincsen különbség, legalábbis nem úgy, ahogy azt sokan gondolják.

Itt gyorsan közbe is vetném, hogy nem játszok mmo-kkal, sem más játékkal, ahol irl pénzt fizetnék. De ettől még ismerem azokat :)

Mikor valaki egy ilyen játékkal tölti az idejét, az valamilyen szinten szabadidős kulturprogramnak számít. Persze kinek mi a definíciója erre, de technikailag ez bizony az. Sok különbség nincsen eközött, meg mondjuk egy koncert meghallgatása, egy film megnézése, vagy egy rendezvényen való részvétel között. Minden esetben egy kézzel nem fogható, skálán nem mérhető, csak az adott közegben valóságos dologért ad pénzt az ember. Egy koncertet nem lehet becsomagolni és hazavinni. Egy mmo-beli űrhajónak nem kell dokkolót építeni a hátsó kertben. De nem is ez a lényege egyiknek sem.

Mindezen dolgok arról szólnak, amit legjobban talán az emlékek, élmények, érzések szavakkal lehet megközelíteni. A fíling, az életérzés. Van, aki a popcornzizegős szélesvásznú multiplex-mozikra esküszik, és van, aki a bit-tengeren kóválygó kitalált űrhajókra. Nem számít, a végeredményét tekintve a kettő egy és ugyanaz.

Az ember a pénzéért hangulatot kap, egy életérzést, amelyet meggyőződése szerint olyan formában máshogy el nem érhetne. Azért fizet, hogy a fejében (és egyéb erre szolgáló szerveiben) öltsön alakot egy másfajta valóság. És odabent abból bizony igazi valóság lesz, még ha soha ki sem szabadulhat a kollektív fizikai világba, akkor is.

Ezek az emberek, akik részt vettek az űrcsatában, pontosan erre fizettek be. Ha nincs beleölve a sok tíz- vagy százezer dollár, akkor az esemény bizony nem játszódik le, vagy nem így. Ahhoz, hogy a résztvevők ezt így ebben a formában megkapják, átélhessék, bele kellett tenni a pénzt.
Nem számít, hogy egy virtuális platform kitalált világának kitalált konfliktusa kellett ehhez. A dolog két vége akkor is valóság. A pénz, meg az érzések. A többi meg mit számít?