Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

Március – Április
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (6)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Ars Magica – Regnum Hermeticum

Könyvek | Beküldte: Batou | 2011.07.20. 7:50

KépA Beneficium kiadó gondozásában 1998-ban látott napvilágot magyar nyelven az Ars Magica című szerepjáték 3. kiadása, mely a remek fordítás és az eredetihez ragaszkodó külalak következtében a magyar játékosoknak is visszaadta azt az igazán egyedi és minőségi élményt, melyet Amerikában képviselt.
A kiadó ehhez kapcsolódóan egy antológiát is kiadott, melyben magyar írók művei kaptak helyet. A novellák az Ars Magica mitikus Európájában játszódnak, és túlnyomó többségük kapcsolódik a játék által megalkotott világhoz.
Juhász Viktor bevezetőjében főként azoknak kedveskedett, akik nem ismerik a szerepjáték „világát”, azáltal, hogy röviden leírta a Legendák Európájának mesékből már ismert miliőjét, a különböző varázsló házak sajátosságait, mely egyik-másik novellához elengedhetetlen ismereteket nyújt.
Minden egyes írás elején egy illusztráció található, melyben a cím is helyet kap. A keretük megegyezik, ami remekül illik a kötet hangulatához, a rajzok viszont nem a legjobbak, sőt gyakran nem is igazán kapcsolódnak az íráshoz.

Raoul Renier: A Dúvad
Raoul Renier-t méltán nevezhetjük a hazai dark fantasy mesterének. Nem csak kimondottan ilyen témájú írásaiban, de Ynev-re írt műveiben is megjelenik az a borongós, sötét hangulat, mely erre a műfajra jellemző.
A Regnum Hermeticum kötetnek pedig nem is találhattak volna megfelelőbb írást, ami bevezeti a laikus olvasót a mitikus Európa sötét világába. A történetben a cseh (rabló)lovagot, Venceslaus-t ismerhetjük meg, aki a crécy-i csatából tart hazafelé, közben pedig egy kis monostorban száll meg. Később egy vándor dalnok is itt keres menedéket a mostoha időjárás elöl, aki a szerzetesek határozott ellenkezésére fittyet hányva muzsikálni kezd, majd kockázni hívja a rabló lovagot. Ezek után pedig a lovaggal együtt léphetünk be a színfalak mögé…
Venceslaus egy tipikus karaktere a korabeli Európának, Renier pedig nagyszerűen szövi mellé a Legendák Európájának nagyhatalmú varázsló karaktereit, s közben zseniálisan göngyölíti tovább a történetet. Mesélési stílusára jellemző, hogy azok közé az írások közé tartozik, amely méltán növeli az író hírnevét. Leírásai érzékletesek, karakterei archetipikusak, mégis egyedi jellemzőkkel látja el őket, cselekménye meglepő, a színfalak mögött mozgó szálakról pedig nagyszerűen adagolja az információkat.
A novella zárása után magunk is továbbgondolhatjuk a lovag történetét: egy varázsló bajtársaként. Amellett, hogy ebben a novellában is nagyszerűen működnek az Ars Magica szabályai, azok mégis inkább csak egy medret határoznak meg a történéseknek, melyek ezen belül szabadon áramlanak. Renier története nagyszerű példája az olyan szerepjátékos írásoknak, amelyeket nem határol be a rendszer számszerűsége, hanem igazán olvasmányos, a játék ismerete nélkül is élvezhető írás.

Kovács Anna: Et tres magi advenientes
Az írónő novellájának központi helyszíne egy vár, ahová a Jerbiton-ház magas rangú beavatottja, Anglia anyakirálynéja tart, hiszen itt az ideje, hogy az újonnan beavatást nyert tanítvány is a Rend szolgálatába álljon. Az anyakirálynét azonban az úton egy rivális conventus megtámadja, hogy így akadályozzák meg tervét. A várban az ifjú beavatotton túl három ősöreg bölcs is él, akik hosszú ideje szövik tervüket, melynek minden szereplő csak egy kis része.
Érzésem szerint ez a novella a leggyengébb az antológiában. Kovács Anna túl sok információval operál, az írás ettől nagyon zsúfolttá válik. A szálak is össze-vissza váltakoznak és néha nehéz követni, hogy épp ki is beszél. Ugyan a legvégére egy nagyon elegáns csattanót hagy, de a felvezetés elég zavaros, amely teljesen tönkreteszi a hangulatot és a csattanó élét is kicsorbítja.
A novella szorosan kötődik az Ars Magica világához, annak ismerete nélkül nehezen élvezhető. Szerencsére a bevezetőben elég információt kap a laikus olvasó is.

Csigás Gábor: Por a porhoz
Csigás írásait olvasni öröm. Lírája egy vers gyönyörűségét tárja elénk alaki megkötések nélkül, hasonlatai és metaforái kifinomultak, lágyan simulnak a mondatokba. Nincs ez másként ebben a novellájában sem.
A mű egy haldokló hűbérúrról szól, aki magához hívat két nagyhatalmú varázslót, hiszen már senki sem tudja betegségéből kigyógyítani. Egyikőjük, a Tremere házból való Joakinus két tanítványával, érkezik a várba. A nagyúr ígérete szerint a lányát adja feleségül a varázslóhoz, ha az segít rajta. A másik varázsló pedig egy Quesitor, aki az Ordo Hermeticus-on belül tartja fent a rendet. A szálak pedig lassacskán összefonódnak…
Csigás nagyszerűen szövi a történetet. Rengeteg csavart tartalmaz, ami ezektől mégsem lesz túlbonyolított, de a hirtelen lezárás miatt homályos marad a kép, több karakter sorsáról semmit sem tudunk meg.

Juhász Viktor: Szépeket álmodni
Ez az írás egy évvel korábban jelent meg a Talizmánban, majd átszerkesztést követően került az antológia írásai közé.
A történetet Christine szemszögéből élhetjük meg, aki éveken keresztül egy renegát mágus tanítványaként élt egy város csatornarendszerében. A novella elején rájuk törnek, útjaik szétválnak és Christine-nek egyedül kell a számára mindig csak történetekből ismert városból kijutnia, hogy a tündérek erdejében találkozzon ismét mesterével. A lány pedig magával viszi tűzgyíkját is, akit az egyik tündértől kapott ajándékba. A gyík azonban galibát okoz...
A novella nagyon autentikus stílusban íródott, a karakterei igazán érdekesek: a még nem teljesen kitanított, világtól elzárt lány; a mágus, akit csak a lány gondolataiból ismerhetünk meg; a tűzgyík a maga mágikus tudásával és kényelemszerető, kiismerhetetlen természetével.
Juhász végig nagyon jól adja vissza a lány zaklatott lelkivilágát, a bizonytalanság érzetét, miközben a háttérben egy szörnyű titok rejtőzik, aminek a pontos mibenlétét csak az utolsó jelenetben ismerhetjük meg, így végig fenntartja az olvasó figyelmét.

Cyrus W. Hawk: Gyöngyöt tehát ne szórj
Hawk novellája egyértelműen köthető a szerepjáték világához. Szereplői a Tremere ház tagjai, akik conventusuk megalakításához egy oltárt készülnek felszentelni. A rituáléhoz azonban egy olyan könyvre van szükségük, melyet egy Renden kívüli kontár boszorkánymester birtokol. Ezért két ifjabb tanoncot küldenek el, hogy szerezzék azt meg.
A novellában jól felismerhetők a szerepjáték szabályai, ennek ellenére olvasmányos, Hawk stílusa pedig gyönyörű. Azon a határvonalon egyensúlyozik leírásaival, amelyben a jelzők használata minden egyes helyszínt és szereplőt többé tesz egyszerű, kétdimenziós „látottaknál”, mégsem túl cirádás, könnyen befogadható.
Az író komoly háttértudással rendelkezik a témát illetően. Az előforduló mágiaelméleti és történelmi tudásanyagot egy rövid jegyzetben foglalja össze a novella végén.
Élvezetes, rövid novella, amely valószínűleg egy kalandmodul alapján került megírásra, de ügyesen kihagyja a szerepjátékokra jellemző kockagurításos helyzeteket.

Juhász Viktor: Konrád lovag igaz története
A novellában egy fiatal lovaggal ismerkedhetünk meg, akinek szent küldetése, hogy egy ereklyét vigyen el abba a városba, „ahol sóból épültek a falak”. Konrád lovag céltudatosan igyekszik végrehajtani feladatát, s közben komoly próbatételeket kell kiállnia. Akivel találkozik, mind figyelmezteti szentségtelen úticéljának veszélyességére.
A novellában Juhász egy nagyon érdekes szerkesztési módot választott: felváltva meséli a történetet a krónikások mindent megszépítő mesemondási stílusában és a valóság keményebb, sokszor nem olyan idealisztikus ábrázolásában is. Az „és csend lett, súlyosan fojtogató csend” pedig állandó visszatérő elemként nagyon jól érzékelteti a cél baljóslatúságát, ezáltal a lovag elszántságát, és a fanatizmus vakságát is.
Nagy volumenű, de nem túl részletes stílusával remekül adja vissza a hőstörténeteket elmesélő autentikus énekstílust, melyhez nyelvezete is erősen alkalmazkodik. A másik elbeszélési mód pedig megismerteti velünk a legenda mögött megbúvó igazságot is.

Le Renard: Csend, rend, nyugalom
A három szóból álló cím nyomán a novella is három részre oszlik, melyet néhány szereplő és a helyszín, Dritte Colijn kis városa köt össze.
Az első részben egy beteges kisfiút ismerhetünk meg, akiben ott pislákol a Képesség, ennek azonban nincs tudatában, azt hiszi játék az egész, és ezért szörnyű dolgok történnek. A második egy elátkozott asszonyt mutat be, aki képtelen a konyhai munkát megfelelően ellátni és lányát, aki látszólag épp oly csúnya, mint anyja miközben még együgyű is. A harmadik történetben egy frank lovag története tárul fel előttünk, aki egy balszerencse folyamán válik titkok tudójává.
Az írás rendkívül jól teremteti meg a sötét hangulatot, mely a színfalak mögött működő hatalmak játszmája egyben. A Róka írása kiválóan szerkesztett, újra és újra több ismeretet ad az olvasónak Dritte Colijn kis városáról, ahol a történet nagy része játszódik. Minél előrébb haladunk a novella olvasása során, annál többet tudunk meg a korábban történt események hátteréről is, egyre mélyebben avat be minket az író a misztikumba. A novella nyelvezete csak helyenként díszes, azok is visszafogottak, hogy így erősítse meg a baljós hangulatot.
Talán ez az írás kötődik legkevésbé az Ars Magica mitikus Európájához. Inkább egy középkorba helyezett horror történet, mint dark fantasy, a misztikum mögött húzódó valódi rettenettel.

Csigás Gábor: Valami gonosz
A kötet záró darabja egy rendkívül bonyolult és első olvasásra nehezen érthető történet. Kivételt képez a többi írással szemben, hiszen nem a középkorban, hanem a 20. században játszódik, a szereplői pedig inkább tűnnek démonidéző sátánistáknak, mint a tudást szomjazó varázslóknak.
Szerkezetileg különösen eklektikus a felépítése, rengeteg töréssel, jelenet- és szereplőváltással. A sok név és a homályos rítus tovább növeli bizonytalanságunkat. Első olvasásra nem is értünk meg mindent, a befejezése után pedig magunk elé meredve gondolkodunk, hogy mi is történt tulajdonképpen. Második és harmadik olvasás után azonban a kirakós darabjai a helyükre kerülnek.
Csigás ebben a műben is megcsillogtatja tudását, hisz olyan eszközökkel teremti meg a hangulatot, melyek avatatlan kézben csak egy rosszul megírt, érhetetlen novellát eredményeztek volna.

Az antológia magas színvonalat képvisel a fantasy berkein belül. Minden író egyedi módon láttatja a mitikus Európa borongós, sötét és rettenetekkel teli furcsa, mégis ismerős világát. A szerkesztés kifinomultságának köszönhetően a különböző látásmódok egységet alkotnak, amelyet a külalak is remekül érzékeltet. Kötelező darab!



Batou

Elválasztó

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.