Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

Október – Október
1.  góbé (268)
2.  Mary Blade (62)
3.  SziraG (4)
4.  TheDuke (3)
5.  Bozsi (3)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (8)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

A NIMH titka

Mozgókép | Beküldte: RV | 2012.07.20. 21:25

A minap a kezembe akadt egy régi videokazetta, amelyről már régen lekopott a felirat, így elképzelni se tudtam, mi lehet rajta. Betettem a lejátszóba, és örömmel Képnyugtáztam, hogy iskolás korom egyik kedvenc rajzfilmje – ha nagyon fellengzősen akarok fogalmazni, akkor animációs filmje – rejtőzik a szalagon, szerencsére még élvezhető minőségben. Természetesen végig is néztem, és közben azon töprengtem, hogy az elmúlt nagyjából harminc év alatt mennyire megváltoztak a rajzfilmek – az igazán jó és érdekes történetek szépen kivesztek, és a helyüket átvették a kötelező jelleggel idétlenre vett animációs filmek. Bár, ha jobban belegondolunk, az igazán jó történeteket mindig is inkább a második vonalban lehetett megtalálni, hiszen már a 80-as évek során is elsősorban a nézőcsalogató, sikerre jelölt, közhelyeket puffogtató, és felettébb nyálas Disney-rajzfilmek, illetve az ezt a receptet követő, hasonló alkotások kerültek előtérbe. Szerencsére akadtak olyan filmes szakemberek, akik elég merészek voltak ahhoz, hogy eltérjenek a jól bevált sémától, és egy komorabb, sötétebb hangvételű környezetbe próbálják meg átültetni a hétköznapi történeteket, természetesen megfűszerezve egy-két váratlan csavarral.
Nagyjából ezt az utat követte Donald „Don” Bluth is, amikor 1982-ben elkészítette a The Secret of NIMH (A NIMH titka) című rajzfilmjét. Bluth videojáték tervezőként kezdte a karrierjét, azonban tehetsége hamar feltűnt a filmvilág szakembereinek, és néhány évvel később már a Walt Disney stúdió kötelékében dolgozott, előbb animációs tervezőként, később rendezőként. A stúdió több sikeres rajzfilmjének elkészítésében részt vett, azonban nem igazán tudott megbékélni a kötöttségekkel, a szigorú irányzatokkal, és nehezményezte, hogy nem kap elég szabad kezet a munkájában, így a 70-es évek végén – néhány kollégájával egyetemben – otthagyták a nagy nevű stúdiót, és önálló vállalkozásba fogtak. A kis stúdió az első évében csak jelentéktelen megbízásokat kapott, ám ez is elegendő hátteret teremtett ahhoz, hogy Bluth belevághasson egy régi ötletének megvalósításába. Ennek eredményeként született meg a The Secret of NIMH, egy egész estés rajzfilm, amely alapvetően Robert C. O’Brien 1971-es Mrs. Frisby and the Rats of NIMH című Newbery-díjas gyerekkönyvének feldolgozása, egy kicsit sötétebb és misztikusabb változatban.
Érdekesség, hogy O’Brien történetének megfilmesítési jogaival a kiadó először a Disney stúdiót kereste fel, de ők elutasították a lehetőséget, és ezt használta ki Bluth az Aurora Productions segítségével. Meglehetősen szűk költségvetést és határidőt kaptak a filmhez, de Bluth és társai úgy gondolták, még a szigorú feltételek mellett is vállalják a feladatot. Az volt a céljuk, hogy egy kicsit visszatérjenek a rajzos-animációs filmek aranykorához, és megpróbáljanak kísérletezni egy kicsit néhány szokatlan animációs technikával, illetve szerettek volna nagyobb hangsúlyt fektetni a történetre, valamint az egyes szereplők jellemének kibontására. Bluth még a film készítése során nyilatkozta: „A régebbi technikákat mostanában elhanyagolják az alacsonyabb gyártási költségek érdekében, azonban nekem az a meggyőződésem, hogy az animációs filmgyártás csak akkor élhet meg hosszútávon, ha megőrizzük a tradicionális módszereket.” Ennek megfelelően rendkívül aprólékos munkára volt szükség, és sok esetben a stáb tagjai otthon is dolgoztak, hogy tartani lehessen a határidőt, és persze a szűkös költségvetést. A pénz végül nem volt elég, ezért a stábból többen is – például Bluth – kénytelenek voltak jelzáloghitelt felvenni, hogy befejezhessék a művet. A film a szakmai körökben nagy elismerést kapott, és nagyjából a ráfordított pénz kétszeresét hozta vissza, azonban Bluth stúdiója ennek ellenére csődbe jutott.
A történet tulajdonképpen egész egyszerű és hétköznapi, azonban mégis egészen más megvilágítást kap attól, hogy nem veszi körül az a Disney-féle nyáltenger, ami abban az időben jellemezte a rajzfilmeket. A főszereplő egy félénk egér, Mrs. Brisby (jogi okokból a könyvben szereplő Mrs. Frisby meg kellett változtatni, így lett belőle Mrs. Brisby), aki a gyermekeivel egy szántóföldön él, és éppen arra készül, hogy elköltözzön a tavaszi aratás elől, azonban a legkisebb gyermeke megbetegszik. Egy barátja ugyan ellátja gyógyszerrel, de óva inti attól, hogy a gyermekkel útra keljen ilyen állapotban, viszont közeledik a szántás ideje. Másnap a traktor rémisztő hangjára ébred, és döbbenten tapasztalja, hogy a gazda megkezdte a szántást. Szerencsére sikerül a traktort működésképtelenné tenni egy időre, azonban ez nem megoldás. Bánatában felkeresi a bölcs és öreg Baglyot, aki azt tanácsolja, látogassa meg a rózsabokor mélyén élő patkányokat. Mrs. Brisby bemerészkedik a patkányok területére, és ámulva tapasztalja, hogy áramot, és hasonló emberi tudományokat használnak. Itt találkozik a vezérükkel, a titokzatos, varázslószerű Nicodemus-szal, aki nemcsak a segítségét ajánlja fel, de sok titkot elmesél a patkányokról, a rejtélyes NIMH (National Institute of Mental Health) laboratóriumról, és Mrs. Brisby férjének hősies haláláról. Azonban nem mindenki ért egyet az öreg patkány terveivel…

Kép

Bár egyszerű a történet, sok helyen fordulatos és izgalmas is, azonban nem ez adja a film erősségét. A komor látvány és színvilág mellett elsősorban a karakterek változatossága érdemel említést. Ha nagyon szigorúan vesszük, akkor tulajdonképpen archetípusok sorakoznak fel előttünk, hiszen van ártatlan főhős, öreg bölcs varázsló, kedves és jóképű őrparancsnok, gonosz cselszövő, és még sok más hasonló skatulya, azonban mindegyikben van egy csipetnyi szikra, amitől többek lesznek átlagos karaktereknél. Mrs. Brisby nem tipikus hős alkat, de mégis az ő nyakába szakadnak a legveszélyesebb tettek, és ő hivatott tükrözni az amerikai filmekre szinte állandóan jellemző „mindig van remény” attitűdöt, azonban mégis együtt lehet vele érezni; szerethető figura. Ellentétben az öreg patkány ellenlábasaként feltűnő Jenner alakjával, aki hatalomra vágyik, de támogatók híján erre aligha volna esélye, így a személyében végigkísérhetjük azt a folyamatot, ami végül arra késztet valakit, hogy gyilkoljon. De kiemelhetném még Sullivan alakját is. Ő Jenner egyetlen támogatója, aki inkább félelemből tart a gonosz patkánnyal, mint meggyőződésből. Mindvégig őrlődik, mert valahol érzi, hogy helytelenül cselekszik, de gyenge ahhoz, hogy szembeszálljon Jennerrel. Kissé klisészerű, ahogy a történet végén mégis megváltást nyer, ám dramaturgiailag jó ez a fordulat, és bőven elbírja a történet.
A The Secret of NIMH egy jól megszerkesztett történet, amely mai szemmel nézve talán kicsit kopottnak tűnhet, de sok tekintetben lényegesen jobb, tartalmasabb és élvezetesebb, mint számos mai animációs film. Feltehetően kevesen emlékeznek már erre a rajzfilmre, ami nem csoda, hiszen a maga idejében sem övezte túl nagy felhajtás, és a megjelenése körüli félreértések miatt sem tudott ismertséget szerezni, sem az Egyesült Államokban, sem azon kívül. Mindenesetre, aki szeretne egy kis ízelítőt a nyolcvanas évek független rajzfilmes világából, az nyugodtan szánjon egy kis időt ezen alkotás felkutatására, mert érdemes megnézni. Egy kis mese, egy kis misztikum, és sok ismerős momentum… talán épp ez a NIMH titka.



RV

Elválasztó

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.

sabic 2012.08.15. 8:50 | # 3
Avatar
Bizony megjelent, méghozzá kétféle szinkronnal is. A régebbiben magyarosították a neveket, míg az újabban meghagyták az angolos változatukat. Én, ha jól emlékszek, utóbbi változatot láttam még évekkel ezelőtt az M2-n. Akkoriban volt egy Animágia sorozata a csatornának (lehet még most is van), ami, ha jó emlékszek, minden második szombaton volt, ott vetítettek ilyen kevésbé ismert animációs filmeket. A NIMH titka mellett ott láttam még a Zsinóron (Strings) és A sötét kristály (The Dark Crystal) filmeket, azokat is érdemes megnézni. ssupercool2

 

RV 2012.07.23. 23:18 | # 2
Avatar
Én is nagyon szerettem. smiley
Azt nem is tudtam, hogy magyar nyelven is megjelent, nekem egy feliratos verzió van meg VHS-en. :)

 

pierre 2012.07.23. 22:16 | # 1
Avatar
Az egyik kedvenc rajzfilmem volt gyermekkoromban, de még felnőtt fejjel is élvezni tudom. Mindmáig meg van/volt VHS-n.
Magyarországon ha jól tudom, Rémmesék/Rémmese néven futott.

 

© 2008−2014 Fiction Kult − Minden jog fenntartva. | Impresszum | Kapcsolat | Felhasználói Szabályzat | Programozás: Otaku Bt.Videotex Bt. | Futásidő: 0.019 mp
Barátaink: drgearsstudio