Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

Január – Február
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (3)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Prometheus

Mozgókép | Beküldte: Porter | 2012.06.14. 18:04

KépSötétség, villódzó vörös fények, vészkürt. A szereplő riadtan néz körbe a szűk fémfalak határolta folyosón, homlokáról veríték csorog a szemébe. Hirtelen éles szisszenés hangzik fel közvetlenül mellette. Megmerevedik, fegyverét maga elé tartva hőköl hátra. Szerencsére csak egy levegőszállító kábel csúszott ki a foglalatból. A feszültséget oldandó elmosolyodik, majd hangosan felnevet, a karabélyt a padlóra támasztja. Azt persze már nem veszi észre, hogy a feje fölé kúszik egy alaktalan árny, ugrásra készen. Az arcára cseppen valami nyálkás. Felnéz, majd meglátja a névtelen iszonyatot. A súlyos test elengedi a kapaszkodót, majd artikulátlan üvöltés hallatszik az áldozat torkából…
Valljuk be, valahogyan így képzelnénk el egy Alienekkel kapcsolatos filmet. Már tizenévesen is ezért ültem be a moziba. Előtte persze mindenki figyelmeztetett, hogy „hú, vigyázz, mert ez aztán hű de nagyon félelmetes lesz”, de hát pontosan ez volt a célom. Átélni a misztikumot, az ősi félelmeket és a rettegést, melyek az Alien sorozat kultikus részeiben (Alien, Aliens, Alien 3) jelentek meg. A témáról rengeteg cikk és értekezés látott napvilágot az utóbbi évtizedekben, jó múltkor itt, a Fiction Kulton is foglalkoztunk a témával bővebben.
Aztán megjelent egy új vonal a filmkultúrában. A Mátrixszal kezdődött: bulletride effektus, pörgő akcióelemek jó sok csihi-puhival vegyítve – és akkor ez ütött is, mint az a bizonyos „ipari”. Aztán lassanként azt gondolták a jóemberek ott lenn Hollywoodban, hogy elég lesz a népnek az is, ha kiveszik a történetet, kizárólag a látványra helyezve a hangsúlyt. Biztosan sok embernek bejött ez a megközelítés, bár a nemzetközi fórumokon lévő értékelések nem ezt mutatják. Alien vs Predator 1: imdb 5,4/10; rottentomatoes 4,1/10 és Alien vs Predator 2: imdb 4,7/10; rottentomatoes 3,1/10 Összahasonlításképpen le sem merem írni az Aliens (nálunk - Bolygó neve: halál) imdb 8,5/10 és rottentomatoes 8,8/10 -es értékelését.
Kép
Ezen körülmények figyelembevételével nem is meglepő, mennyire várta a szakértő közönség a Prometheus bemutatóját. Igaz, az elején, amikor felrebbentek a pletykák, hogy valamiféle előzményfilm lesz téma, belekeverve az első részben megismert (és azóta teljesen hanyagolt) space jockey-kat, egy kicsit fanyalogtam magamban, de aztán rájöttem: a pozitív felem azt akarja, hogy ez most tényleg jobb legyen az előzőnél, és végre elégedetten mondhassam: a filmkészítés visszatért a minőségi irányba. Mindezek figyelembevételével gondosan kihagytam mindenfajta trailert, előzetes ismertetőt. Nem akartam tudni semmilyen bennfentes és nem bennfentes pletykáról (főleg, mióta nyílt titok, hogy a kedvcsináló rövidfilmek lelövik a fontos jelenetek minimum felét, ha nem többet), ami befolyásolná a tiszta látásmódomat. Történetek fabrikálójaként magam is kritikus vagyok a mások által írt, rendezett dolgokkal szemben. Mindig keresem a mondanivalót, konfliktushelyzeteket és megoldást, személyes fejlődést – szóval a történet azon ívét, amelynek semmi köze sincs a látványhoz. Ha ez nincs meg, akkor mindig csalódott vagyok, főleg úgy, hogy az utóbbi időben maximum csak könyv alakban kényeztetnek el minket a mesélők.
Ridley Scott. Nem sok olyan rendező létezik, akinek nevét meghallva csukott szemmel is megelőlegezem a bizalmat. Idetartozik James Cameron, David Lynch, vagy az újhullámosok közül Darren Aronofsky. Amikor meghallottam, hogy újra Scott-ra bíznak egy Alienekkel kapcsolatos filmet (ő rendezte a Alien – Nyolcadik utas a halál-t még 1979-ben), felébredt bennem a remény. Hatalmas fekete csontpáncélokban a sarokban bujkáló rémeket láttam magam előtt, akik nyálcsorgatva sziszegik a halál-dalát.
„Az ilyen filmet csak a moziban lehet megnézni!” – felkiáltással vettettük bele magunkat a kalandba kis feleségemmel. Hezitálás nélkül a 3D mellett döntöttem. Mivel mostanában jó ha ötven film közül egy van, amit szívesen megnéznék, eddig elkerült ez a „háromdés” láz, de azért amondó vagyok, haladjunk a korral, miért is ne? Szóval, mivel még nem volt ilyenünk, nosza a jegy mellé megvásároltunk két, orrnyerget iszonyatosan nyomó, de annál nagyobb élményt nyújtó szemüveget, majd ropogtatnivalóval és itallal felszerelkezve a vetítőterem felé indultunk.
Amikor végre bejött a felirat, teljesen ellazultam. Vártam egy jó kis űrös beugróképre, ahol ráközelítenek egy a kozmoszban komótosan úszó hajóra, de ehelyett alant elterülő földi táj (egyébként gyönyörű) képei rohannak tova. Amíg lemegy a szereplőbrigád szöveges formában, szépen el is érünk egy hatalmas vízeséshez, amelynek tetején, egy sziklán zsákruhába és kámzsába burkolózó humanoid-forma lény álldogál. Nemsokára le is kerül a ruha, a lényről pedig kiderül, hogy egész nagymértékben hasonlít ránk: talán kissé magasabb a mi fajunknál, a bőre tejfehér és erőteljesebb testkontúrokkal rendelkezik. A felhők fölött hatalmas, csészealjforma tárgy lebeg. Az idegen felnéz, aztán előkerült egy tégely, amiben furcsa, kenőcsszerű anyag vonaglik. Az egészen férfiszerű valaki aztán a szájához emeli a dolgot, és megissza, ami bene van. Kisvártatva annyit látunk, hogy újdonsült barátunk vonaglani kezd, majd a testén üszkösödés nyomai tűnnek fel. A kamera beljebb megy, mélyen a lény testébe, ahol látjuk zubogni a vért, majd még mélyebben feltűnik a DNS háló egy darabja, ami szintén feketedni kezd. Újra kinn vagyunk a lény pedig ordítva adja meg magát a szörnyű halálnak: az egyik keze már lebomolva magától leszakad, ő pedig beleveti magát a zúgó folyamba. A test a vízgyűjtő aljára ér. Már régen halott. Azonban valami kezdetét veszi. A testéből apró sejtek indulnak útjukra, majd osztódni kezdenek.
Kép
Ezmiafrancez? Kérdezzük meg magunktól, de nincs időnk sokat gondolkodni. A kép vált, és az Úr 2089.-ik esztendejében járunk, valahol Skóciában, egy barlangban. Dr. Charlie Holloway (Logan Marshall-Green) és Dr. Elizabeth Shaw (Noomi Rapace) tűnnek fel előttünk. A pár régész kutató, akik az emberiség gyökereit próbálják feltérképezni (elvéve a munkát szegény Erich von Dänikentől), így jutnak el ide, az emberiség egyik bölcsőjébe. Amit pedig találnak, az nem más, mint az utolsó eleme a kirakójuknak. Egy közel harmincötezer éves barlangrajz bontakozik ki a szemünk előtt, ahol bölények és egyéb állatok mellett kisebb és nagyobb méretű emberszerű humanoidokat mintáznak, akik közül a legnagyobb öt, bolygónak látszó pontra mutat az égen. A tudósok most már biztosak benne (bár talán ha ez a hatodik lelet, akkor már az első négy-öt után is valószínűleg), hogy felfedezték azt a mintázatot, ami segít megtalálni, honnan származunk.
Nos, aki eddig nagy durranást várt, az csalódott, aki látta a trailert, nem lepődik meg. Reneszánszát éljük azoknak a történeteknek, melyek rámennek egy-egy felkapott sztorira, legyen szó az idegenektől való származásról vagy a templomos lovagok kincseinek misztériumáról. Azonban nem adtam meg magam a kétségbeesésnek! A kényelmes mozifotelben ülve úgy éreztem, nincs is ezzel semmi baj, ha hitelesen mutatják be a dolgot, aztán majd meglátjuk, mit hoznak ki belőle.
Nemsokára már egyik kedvenc helyemen, egy űrhajó belsejébe ülünk. Megismerhetjük az egyetlen ébren lévő személyt, Davidet, akiről két perc alatt levágjuk: android (kötelező elem!), emiatt nem csodálkozunk azon, hogy a mi kis Dévünk bringázás közben hátulról dobálja a hárompontosokat a kis kosárteremben, vagy hogy rövid idő alatt tanul meg nyelveket (tényleg, nem lett volna elég számára egy egyszerű direkt adatfeltöltés?). Bár az is furcsának tűnhet, mennyire rajong a régi filmekért, és miért nézeget bele a hiperálomba merült legénység egyes tagjainak álmaiba. Tényleg, száz év múlva is ugyanazokat a mozikat bámulják majd az emberek, mint most?
Végül megjön a jó öreg piros villogás és jelzés. Közeleg a cél! Dave elindul felkelteni az embereket, bár egyvalaki már a fekvőket nyomja (úgy látszik, őt magától keltette a rendszer). Ő pedig nem más, mint a szőke bombázó, Meredith Wickers (Charlize Theron), a hajó vasladyje. Végül aztán mindenki felkel (hánynak is jó kiadósakat a hosszú hiperálom miatt), és rögvest kiderül, nem a hajó kapitánya, Janek (Idris Elba - akiről nekem az Aliens film Apone őrmestere jutott eszembe) a főnök, hanem Wickers és korlátozottan a terepmunkát a két régészünk felügyeli. Éppen összerázódik a tizenhét fős csapat, amikor Wickers szót kér. Nemsokára megjelenik előttünk Mr. Weyland (Guy Pearce), a Weyland-Yutani társaság alapítójának ráncos holoarca, én pedig végig azon csodálkozom, miért néz ki úgy, mint Darth Sidius? Az igen csak leépült Weyland megosztja a titkot mindenkivel (eddig azt sem tudták, mire vállalkoznak), hogy ő halálos beteg, sőt, valószínűleg, mire látják ezt a felvételt, már meg is halt, és az volt életének egyetlen értelme, hogy lássa a teremtőinket, kapcsolatba léphessen velük – arról pedig, hogy mindezt megtalálják majd ezen a bolygón, Dr. Shaw győzte meg. Micsoda meggyőző képesség, gondoltam ekkor. Az öreg nagyon bízhatott bennünk, ha kétbillió (Micsoda? Van ilyen a magyarban? Vagy inkább milliárdot akartak mondani?) pénzmagot invesztált ebbe a projectbe. De, hát, örüljünk, különben nem lenne belőle film. Végül szertefoszlik szeretett tulajdonosunk, és előlép Dr. Holloway aki egy Rubik kockába (!) rejtett vetítővel lemodellezi a különböző földrészeken talált motivumokat, melyek természetesen ugyanazt az öt csillagból álló bolygórendszert ábrázolják, majd pedig elárulja, hogy „hát most éppen itt vagyunk… khhm.. khhm”. Mindenki éljenez (kivéve a blackmetal-punk figurából gyúrt Fifield (Sean Harris) névre hallgató tetovált geológust), aztán jól kibékül egymással mindenki, és megkezdik az ereszkedést a bolygó irányába.
Kép
Lenn a viharos felhők alatt egy kanyonba vezet az expedíció útja, ahol Holloway egyből kiszúr egy nagy magasságból is jól látható, mesterségesnek látszó monumentális sziklaszerű valamit, amelyből egyenlő távolságokban több is elhelyezkedik a látóhatárig. Mindenkinek egyszerre dobban a szíve, mert nem kétséges, ezeket a formákat nem a természet alkotta. Tudósaink nem is bírnak magukkal, habár a kapitány figyelmezteti őket, hat óra múlva leszáll az est, ők mégis az első feltérképezés mellett döntenek. Neki is készül a legénység, és terepjáró járműveken megközelítik az építményt. A kintről óriásinak tűnő kőerőd bent több ember magas és teherautónyi széles alagutakkal rendelkezik, melyet feltérképezendő Fifield lézerérzékelővel ellátott letapogatókat enged szabadon. A kalandorok beljebb mennek, amikor holovetítés-szerű, de mégis szemcsés jelenés manifesztálódik előttük, ahol space jockey-k futnak az alagútban (mintha menekülnének valami elől), majd az egyik jelenés összeesik nem sokkal előttük. Azon a helyen egy humanoid lény fej nélküli teste hever egy ajtó előtt. És hogy mi van az ajtón túl? Hát persze, hogy a tudás, ami közelebb visz minket a gyökereinkhez! Vagy inkább maga a szörnyű halál?
A Prometheus nem tökéletes mozi, de szórakoztató és látványos, ha pedig elfelejtjük a néha zavaró logikai bukfenceket, a többnyire sablonos fordulatokat, valamint azt, hogy a filmben feszegetett kérdésekre (teremtett-teremtő, gyökerek, miért létezünk) egyáltalán nem vagy csak részben kapunk választ, megfelelő két órás kikapcsolódás a sci-fi kedvelő nézők számára. A 3D szigorúan javasolt!



Porter

Elválasztó

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.

Porter 2014.07.30. 13:42 | # 4
Avatar
Ja. Bocs :)
Valamiért nem láttam akkor, hogy írtál. A látvány tényleg ok, csak ne lenne benne az a rengeteg logikátlanság... ;)

 

sumeer 2014.07.18. 16:51 | # 3
Avatar
Készül? De minek!

Mehetne az egész a szemétbe, aztán újragondolni előről és írni egy normális valamit...

nainshache



Gyorsan reagálsz! cheesy
A bejegyzésem, amire válaszoltál, majdnem két éves. cheesy

Újra gondolni és újra írni jó ötlet. Csak nem fogják.
Szerintem nem olyan rossz film. Úgy járt mint sok más folytatás vagy előzmény film.
3D-ben kifejezetten látványos. Ennyi.

Azért még lehet szerencséd. A Prometeus 2 az elmúlt két évben nem készült el! grin

 

Porter 2014.07.17. 10:09 | # 2
Avatar
sumeer írta:
Nemrég sikerült megnéznem a filmet. Nekem tetszett.
Bár az igaz, hogy az Alien színvonalát nem érte el.
És igazat adok abban, hogy a Pandorum is sokkal jobb volt.

Egyébként készül a Pometheus II.


Készül? De minek!

Mehetne az egész a szemétbe, aztán újragondolni előről és írni egy normális valamit...

nainshache

 

sumeer 2012.08.16. 21:31 | # 1
Avatar
Nemrég sikerült megnéznem a filmet. Nekem tetszett.
Bár az igaz, hogy az Alien színvonalát nem érte el.
És igazat adok abban, hogy a Pandorum is sokkal jobb volt.

Egyébként készül a Pometheus II.