Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

Szeptember – Október
1.  breckjensen (7)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (4)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Árnyék a havon

Könyvek | Beküldte: acélpatkány | 2009.10.29. 10:01

Ursula K. Le Guin 1969-es regénye, A sötétség balkeze (The Left Hand of Darkness) egyszerre szól a nemek közti különbségekről, az elfogadásról, a vallásról, a megismerésről és a megértésről.

“Yin és Yang. A fény a sötétség balkeze… ugye így van? Fény, árnyék. Félelem, merészség. Hideg, meleg. Nő, férfi. Ez vagy te, Therem. Mindkettő és egy. Árnyék a havon.”

KépGenly Ai különleges megbízással érkezik Gethen fagyos világára. A férfi az Ekumeni Világszövetség ún. Mobilja (küldötte), akinek az a feladata, hogy visszavezesse a több évezrede izolálódott, lakói által csak Télnek nevezett bolygót az emberi világok közösségébe. Azonban Ai-nak nincs egyszerű dolga. Az itteniek ugyanis különleges módon egyneműek, nincsen külön férfi és nő. Csupán egy meghatározott időszak során, az ún. „kemmer” idején válnak szexuálisan aktívvá. A követről éppen ezért, mivel ő állandó „kemmerben” van, azt hiszik, hogy egy őrült, ún. Perverz. Ai-nak azonban nagy nehezen sikerül meggyőznie az egyik getheni állam, Karhida befolyásos politikusát, Therem Hart rem ir Estravent, aki pártfogásába veszi az idegent. Viszont minden elveszni látszik, amikor Karhida uralkodója, az „őrült király” kegyvesztetté teszi Estravent, és így Ai-nak is el kell hagynia Karhidát. A követ és pártfogója Karhida ellenségénél, a szomszédos országban, Orgoreynben próbál szerencsét. De szembesülniük kell vele, hogy itt is ugyanúgy a politikai játszmák eszközét látják Ai-ban, mint Karhidában, és a férfi csak Estravenre számíthat az egész fagyos bolygón.
Le Guin több síkon bontakoztatja ki a konfliktusokat, a taoista duális világképet felhasználva. Míg a getheniekben egyesülnek a férfi és a nő princípiumai, addig a két szemben álló fél, Karhida és Orgoreyn szöges ellentéte egymásnak. Előbbi a klasszikus feudális állam mintája, utóbbi a modern bürokratikus államé. És mellettük ott van az Ekumen, ami nem állam, hanem egyfajta közvetítő, és egyben a getheni egyneműek analógiája is, hisz se nem az egyik, se nem a másik. A két getheni állam szembenállása elkerülhetetlenül egy nagyobb konfliktushoz vezetne, ami remek alkalom az írónőnek, hogy az egyneműségből adódó jellemzőkről elmélkedjen. Gethenen ismeretlen a háború fogalma. Történnek kisebb összecsapások, de ezek korántsem nevezhetők csatáknak. Ezt az írónő azzal magyarázza, hogy a maszkulin harciasságot elnyomja a feminin jelleg. Hogy mi alakította ki ezt a fajta egyneműséget, rejtély, maga az író is csak találgat, amikor évezredekkel ezelőtti mesterséges beavatkozásról beszél.
A regény a rejtett taoista elvek mellett nyíltan is felhasználja ezt a keleti filozófiai rendszert, amikor megalkotja saját világának vallásait. A karhidai handarata rend tézisei mélyen merítenek a taoizmusból. Ők a helyett, hogy a válaszokat keresnék, inkább azt tűzték ki célul, hogy „megtalálják a hibás kérdéseket, és ne tegyék föl azokat”. A handarata papok Képbizonyos mértékig tényleges jósok, akik korlátozottan ugyan, de a jövőbe látnak – ezért is olyan fontos Gethen az Ekumen számára, melynek lakói telepaták, az ún. „szellembeszéd” segítségével minden kommunikációs gátat át tudnak hidalni. Azonban a handaraták nem törekszenek a tudásra. Ahogy az egyik handarata pap, Faxe megfogalmazza: „tudomáson kívül hagyni az elvontat, és szilárdan ragaszkodni a kézzelfogható világhoz”. A regény címe is egy handarata-taoista versből származik:

Mi a világosság? – a sötétség balkeze
s a homály jobbkeze a fénynek.
A kettő egy: élet és halál –
két egymást ölelő szerelmes,
két egymásba kulcsolt kéz,
mint ahogy egy az út s a vég.

Le Guin a nagy ívű gondolatok mellett azonban gyakran anekdotázik, és eközben bemutatja, milyen is egy olyan világ, aminek az életét a jégkorszak határozza meg – emiatt rokonítható Frank Herbert klasszikus Dűnéjével. Olvashatunk történeteket a régi korok szerelmeseiről – a szerelem igen fontos szerepet kap a getheniek kultúrájában –, kalandos leírást a hatalmas északi Jégen való átkelésről és egyéb leírásokat, amik élővé és hihetővé varázsolják ezt a számunkra különös egyneműek által benépesített világot, mely bár sokban eltér a miénktől, mégis sokban hasonlít is rá.



acélpatkány

Elválasztó

Kapcsolódó írások

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.

© 2008−2017 Fiction Kult − Minden jog fenntartva. | Impresszum | Kapcsolat | Felhasználói Szabályzat | Programozás: Videotex Bt. | Futásidő: 0.022 mp
Barátaink: drgearsstudio