Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

Július – Augusztus
1.  JSUSO (2)
2.  gutbrot (1)
3.  didi (1)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (5)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Jeff Noon

Szerzők | Beküldte: acélpatkány | 2009.10.14. 16:58

KépJeff Noon 1957-ben született az angliai Manchester közelében, egy Droylsden nevű kisvárosban. Manchesterben festészetet és drámát tanult, de fiatalon először a zenével próbálkozott. Tagja volt egy punk-zenekarnak, majd saját maga próbált meg előadóként érvényesülni, de ez nem igazán ment neki. Emellett drámaírással is foglalkozott, 1985-ben a falklandi háborúról írt, Woundings című műve elnyerte a Manchester's Royal Exchange Theatre irodalmi díját. Azonban ekkor még nem érkezett el számára a hírnév, kénytelen volt könyvárusként dolgozni. Mindez akkor változott meg, amikor egy barátja felkérte, hogy írjon egy regényt az induló kiadója, a Ringpull számára.
„Emlékszem, hogy amikor elkezdtem az írást, bevillant egy kép. A hősök egy kutyákkal teli házban rohannak, kutyaürüléken gázolnak át, és azt gondolják: Mi a fenét keresek én itt ezekkel a fickókkal? Ez nagyon emlékeztetett az első Csillagok háborúja filmre, amikor a szereplők be vannak zárva a Halálcsillag szennyvíztartályába, és más oldalról is elkezdtem töprengeni a filmmel kapcsolatos dolgokon. Felötlött bennem Joseph Campbell The Hero with a Thousand Faces (A hős ezer arccal) című munkája, mely Lucas kiindulópontja volt filmje készítésekor. A könyv arról szól, hogy a világ különféle tájairól származó mítoszok hogyan képeződnek le a történetekben. Néhány évvel korábban olvastam a könyvet, s nagyon tetszett, így nyilvánvalóvá vált, hogy ezt felhasználhatom a Vurtnál is. Nem megyek bele tovább, mert szeretném, ha az olvasók maguk fedeznék fel a párhuzamokat.”
KépAz idézet ne tévesszen meg senkit sem, Noon első regénye, a Vurt (1993) nem egy Star Wars-szerű űrkaland. Épp ellenkezőleg. A történet, mint Noon legtöbb regényének története, szülővárosában, Manchesterben játszódik. Első ránézésre a közeljövő Angliáját mondanánk a helyszínnek, de a környezet túl szürreális, a valóságtól túlságosan elrugaszkodott. A főhős, Firka, a Szelíd Szajrésok banda feje egy tollat keres. De ebben a világban a tollak nem azok, amiknek gondolnánk: ezek átjárók egy furcsa metatérbe, a Vurtba. Ahány szín, annyi Vurt, és Firka a legveszélyesebbet, a Fura Sárgát keresi, ami elvette tőle a húgát, Desdemonát, aki egyben szerelme is volt. Ezt a különös világot robotfürtös raszták, hatalmas ember-kutya hibridek, robotcsövesek, árnyékzsaruk és álomkígyók népesítik be, minden síkos a Vazztól és mindenhol dübörgő techno-zene szól. A könyv nagyobb siker lett, mint azt bárki – még maga az író is – hitte volna. Megnyerte az Arthur C. Clarke-díjat, és 2002-ben beválasztották a kilencvenes évek legjobb regényei közé. Noon írása magán viseli Gibson, Jorge Luis Borges, Lewis Caroll és Philip K. Dick kézjegyét, azonban mégsem válik egyszerű epigonná. Következő regénye, a Pollen (1995) már a tengerentúlon is sikert aratott, a szerző megkapta érte a John W. Camplbell-díjat, mint a legjobb kezdő író. A könyv a világméretű szénanátha-járványról szól és a Vurt világában játszódik. Itt már a görög mitológiára is történnek utalások. Harmadik regénye, az Automated Alice (1996) ismét egy bonyolult és komplex írás. Az író művét egyfajta kiegészítésnek tekinti Lewis Caroll Alice Csodaországban és Alice Tükörországban című regényeihez. „Nem akartam, hogy az emberek tudják, mit várhatnak tőlem, és a közönségemet is szerettem volna egy kicsit kiterjeszteni. Úgy tűnt, az Automated Alice tökéletes lesz erre.” Ez az írás is egy Vurt-regény, az előző kettő előzménye, tele utalásokkal Lewis Caroll Alice könyveire. Az 1997-es Nymphomation szintén egy Vurt előzmény, ill. még a Pixel Juice című gyűjtemény tartalmaz ebben a világban játszódó írásokat.
KépNoon prózája a maga nemében egyedülálló. Műveiben nagy szerepet kap a zene: az Automated Alice két szereplőjét is egy-egy zenészről mintázta. A szemétből készült robot azonosítható Jimi Hendrix-szel, Little Miss Bonker című dala pedig Hendrix Little Miss Strange című számára való utalás, ill. a főszereplő, Alice, egy börtöncellában találkozik egy fickóval, akinek Miles Davis jazz-zenészről volt az inspirálója. Emellett a zeneiségnek a szövegre is hatása van. „Már korábban is kísérleteztem, hogy zenei folyamatokat használjak fel a szövegeimben, mint a dub és a remix, azért, hogy újfajta fikciót alkothassak. A Nymphomation volt ennek első próbája, itt dubbal Lewis Caroll Jabberwocky című verséből újfajta történetet kreáltam.” 2000-es Needle in the Groove című regénye is a zene körül forog. Hőse, Elliot, basszusgitáros, és általa betekintést nyerhetünk a jövőbeli Manchester életébe, ahol egy újfajta drog jelenik meg, ami újfajta zenei technika is egyben. A regény bőven merít Manchester zenei múltjából, kezdve az 1957-es skiffle-lel és a hatvanas évek zenéivel. Noon még az utcanevekben is kifejezésre juttatja zenei elkötelezettségét, és a regényt is úgy lehet olvasni, mint dalszövegek összességét. Sőt, a könyvvel egy időben megjelent egy zenei CD is, ami szorosan kötődik a regényhez.
Noon könyveinek másik jellegzetessége a szleng és a költőiség. „Megpróbáltam [a szlenget] egyfajta művészi szintre hozni, kontrollálni, mert akkor én rendelkezem vele, tudom alakítani a szójátékokat és az egyéb fordulatokat, ugyanis imádom a nyelvet. Írni akartam egy könyvet, ahol én ellenzőzöm, én engedem, hogy a nyelv kiszivároghasson.” Ez a regény volt a Falling Out of Cars (2003). A könyv nem más, mint egy közeljövőben játszódó útinapló. A hősnő, Marlene elbeszéléséből egy széthullott világ képe tárul elénk, és miközben ő fokozatosan épül le a betegsége miatt, a valóság is egyre jobban válik megkülönböztethetetlenné a hallucinációktól. „Ahogy a könyv előre halad, úgy változik a nyelv, hiszen a könyv Képegy olyan ember naplója, aki kvázi őrültté válik. […] Marlene kezdi elveszíteni a hatalmat, amivel leírja a dolgokat. Végül elérkezünk a szövegben egy különös költői érzékenységhez.” Noon Cobralingus (2001) címmel megjelentetett egy antológiát saját verseiből, és a kötetben szerepelnek versírói stílusához kapcsoló instrukciók is. Ebben írja le, hogy hogyan is „készíti el” azokat a költői szövegeket, amiket felhasznál a regényeiben.

A könyveit sokan sokféle skatulyába próbálták beletuszkolni – többek közt ide tartozik a cyberpunk is –, de Noon ezek közül többet maga vetett el. Regényeit jobb híján science fiction-nek nevezi. „Úgy értem, ez [a Vurt] klasszikus sci-fi abban az értelemben, hogy ez a regény is egy fikció a tudományról – inkább az információs tudományról, mint bármilyen más tudományról. Szóval ebben az értelemben én csak egy másfajta könyvet írtam egy másfajta tudományról, de persze vannak benne klasszikus zsánerelemek is, hisz én nem akartam ezen kívül semmi mást sem beleírni.” Ugyanakkor maga is kételkedik benne, hogy klasszikus sci-fit írna. „Egy csomó ellentmondás van az SF-en belül is […]. Ha azt mondod nekem: Jeff, amit írsz, az SF, azt válaszolom, hogy igen. De ha azt kérdezed: Jeff, amit írsz, az SF? – teljes meggyőződéssel azt kell mondanom: nem. Tehát a kérdés hibás, hisz amit te kérdezel, arra igaz mindkét válasz. Az SF-et úgy lehet meghatározni, mint ami különbözik a mainstream fikciótól, más módszerrel vizsgálja a világot, megragadja a modern lét lényegét, torzító lencsén át szemléli a kortárs jelenségeket, és így, érdekes módon, kapsz egy teljesen más nézőpontot ugyanarra a valóságra. […] Minden zsáner szabályokat állít fel […]. Aki pedig a szabályokat követi, az meglehetősen konzervatív.”
KépHogy Noon végül is cyberpunk író-e? A The Guardian „Anglia első számú cyberpunk szerzőjének” nevezi, a The Times pedig így fogalmaz: „Noon dögös és fékezhetetlen, mint William Gibson, de Gibsonnal ellentétben pontosan ismeri azt a közeget, amiről ír.” Ezek alapján nyugodt szívvel elkönyvelhetnénk CP szerzőnek. De még ha el is fogadjuk ezeket az állításokat, szembe kell néznünk a ténnyel: ez nem az a stílus, amit tradicionálisan cyberpunknak neveznek. „Én úgy fogom fel, hogy ez [a cyberspace] valójában belső, lelki tér, ami az emberi pszichének a feltárására szolgál, és én is ezt próbálom az írásaimban.” Noon szerint a klasszikus cyberpunk már elvesztette erejét, hisz a mátrix már nem ugyanaz, mint régen. Az emberek hozzászoktak, minden nap használják, többé már nem csak metafora. Ezzel szemben a Vurt egy újfajta metaforává válik, erre az első regény vége még rá is tesz egy lapáttal, amikor az egész világ hirtelen átcsap dicki mögöttes valósággá. Noon másik problémája a cyberkultúrával a testnélküliség. „Emlékszel a Szárnyas fejvadász utolsó tizenöt percére? […] A harc a végén. Abban az értelemben, hogy két ember fájdalmat okoz egymásnak zárt térben. Viszont a digitális kultúrában ez elveszlik. Nincs többé zsigeri testiség. Szóval ez az egyik dolog, ami igazán érdekelt, amikor a Falling Out of Cars-t írtam: elmondani, mi történik, ha az információs társadalom összeomlik.” Noon persze nem mond ítéletet a digitális kor felett, így nyilatkozott róla: „az utolsó alkalom, amikor a kódolt információ ilyen mértékben a társadalom számára elérhető vált, az ábécé felfedezése volt.” Szóval amennyiben eltekintünk attól, hogy Noon regényeiben mellőzi az információs technológiákat, viszont ugyanúgy alkalmazza a cyberpunk más stíluselemeit, akkor tekinthetjük CP szerzőnek.
A regények mellett drámákat is ír, többek mutattak be közülük (pl. a Vurtból készültet is). Készített egy filmforgatókönyvet is, ami 2001-ben díjat nyert, de sajnos minden munkálatot leállítottak a filmmel kapcsolatban. Noon azonban továbbra is szorgalmasan alkot, sorra ontva magából a furcsábbnál furcsább írásokat, rajongói és a kritikusok legnagyobb örömére.

A szerző művei a könyvtárban



acélpatkány

Elválasztó

Kapcsolódó írások

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.

vinitor 2009.10.18. 10:37 | # 5
Avatar
ó, a 400as akciókat kedvelem, minden lehetséges helyen keresem :) ettől függetlenül meg a kiadónak az a dolga, hogy kiadjon, és megfogja a vevőkört
noon kiadásra érdemes, csak hát bénák a marketinghez
emiatt örülök a 400as könyveknek, és sajnálom, hogy nem jönnek ki új regények :(

 

acélpatkány 2009.10.17. 12:49 | # 4
Avatar
Sajnos idehaza elég nagy bukta lett. Szerintem nem tudták az emberek, mi ez, és akik igazán szerették, azok később kattantak rá.
De persze ebben az országban olyan dolgok buktak be, mint anno a Playboy vagy a Hyperion cheesy
[ Módosítva: 2009.10.17. 17:20 ]

 

aosseter 2009.10.16. 19:53 | # 3
Avatar
Igen érdemes elolvasni de hogy többet kiadna az Agave erősen kétlem.. én is 400 forintért vettem ABC-ben...nem fogyott.

 

Gladon 2009.10.16. 11:23 | # 2
Avatar
vinitor írta:
a vurt hatalmas könyv, igazi mestermű, eddig bárkinek mutattam, mindenki meg volt elégedve vele

már nagyon várom a többi regényét magyarul, remélem nem sz.roznak sokat az agavésok :)

Engem annyira nem ütött szíven a könyv, de kétségtelen, hogy az egyedi stílus és világ miatt érdemes közelebbről is megismerni. smiley

 

vinitor 2009.10.15. 8:14 | # 1
Avatar
a vurt hatalmas könyv, igazi mestermű, eddig bárkinek mutattam, mindenki meg volt elégedve vele

már nagyon várom a többi regényét magyarul, remélem nem sz.roznak sokat az agavésok :)

 

© 2008−2017 Fiction Kult − Minden jog fenntartva. | Impresszum | Kapcsolat | Felhasználói Szabályzat | Programozás: Videotex Bt. | Futásidő: 0.027 mp
Barátaink: drgearsstudio