Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

Szeptember – Október
1.  breckjensen (7)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (2)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Iain M. Banks

Szerzők | Beküldte: acélpatkány | 2009.08.26. 21:58

KépIain Menzies Banks 1954. február 16-án született a skóciai Dunfermline-ban. A Stirling University diákjaként angol irodalmat, filozófiát és pszichológiát hallgatott. Első regényét harminc évesen publikálta, ez volt A darázsgyár (The Wasp Factory, 1984). Az ismeretlen író ezzel a bizarr és mazochisztikus regénnyel azonnal reflektorfénybe került: a torzult lelkivilágú kisfiú története, aki a legkegyetlenebb dolgokat is képes a leghétköznapibb módon megtenni, Banks számára hírnevet hozott. A regényt később a The Independent magazin olvasói beválasztották az évszázad száz legjobb könyve közé. És innentől nem volt megállás, Banks ontani kezdte a jobbnál jobb regényeket.

„Azért írok, mert imádok írni, nagyon élvezem, sok mindent felhasználok az életemből, hogy jobban menjen, és megpróbálok olyan életformát kialakítani, ami ehhez szükséges: ez persze ellenkezik a normális életvitellel.”

Első science fiction regényét 1987-ben írta, és innentől kezdte el különválasztani az SF és nem-SF írásait: előbbieket Iain M. Banks, utóbbiakat mint Iain Banks jegyzi. Az M., azaz a Menzies nem hivatalos neve. Ugyan a szülei így szerették volna anyakönyvezni, de egy hiba folytán a név végül nem került be az anyakönyvbe. Banks, amikor meg akarta jelentetni A darázsgyárat, az „M.” rövidítést is szerette volna feltüntetni, de a szerkesztője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy így esetleg összekeverhetik őt P. G. Wodehouse Képképregényíró egyik figurájával, Rosie M. Banks-szel. Végül kimaradt az „M.”, amit Banks az Emlékezz Phlebasra (Consider Phlebas) című regényénél újra elővett.
Első science fiction írásáról a kritika is elismerően nyilatkozott: „művében új erőre kap a brit SF, új hangokat pendít meg a galaktikus háború űroperába való témájában” – írja Brian Aldiss monográfiájában. Banks következő SF regényében pedig azt is megmutatta, hogy nem csak izgalmas űroperát tud írni, de olyan mély gondolatokat is képes kibontani, amire kevesen képesek. A játékmester (The Player of Games, 1988) középpontjában a rasszizmus és a szexizmus, az idegengyűlölet és az elnyomás állnak. Mindezt pedig keveri egy érdekes és izgalmas történettel, mely az Azad nevű játék körül bonyolódik, ami egyben magát az idegenek Birodalmát is jelképezi. Ezt követően olyan nevek méltatták Bankst, mint William Gibson („Banks fenomenális. […] Színtiszta science fiction, tele energiával”), a The Guardian pedig úgy nevezte, mint a „gondolkodó SF-író mintapéldája”.
A sikert követően 1988-ban Londonból hazaköltözött Skóciába, előbb Edinburgh-be, azután szülőföldjére, Fife megyébe. Feleségével, Annie-vel még Londonban ismerkedett meg, 1992-ben hazásodtak össze, azonban 25 évnyi közös élet után elváltak. Banks írásai mellett aktív közszerepléseivel is felhívta magára a figyelmet. 2007-ben, hogy rávilágítson a globális felmelegedés problémájára, eladta luxusautó-gyűjteményét, és egy hibridautót vásárolt helyettük. A politikai színtéren is gyakran mutatkozik.

„Minden emberi társadalom, ami valaha is fennállt, bármely korról és országról legyen is szó, sohasem szenvedett hiányt olyan fiatal férfiakból, akik készek voltak ölni és meghalni azért, hogy megőrizzék a rendet, a jólétet és szüleikkel szembeni elfogultságukat. Amit hősiességnek hívunk, az nem más, mint ezeknek a megnevezése; sosem volt hiány idiótákban.”

KépBarátjával, a szintén skót SF-szerzővel, Ken MacLeod-dal nagy figyelmet fordítanak a baloldali eszméknek, a politikai anarchizmusnak és az ún. adhokráciának (alkalmazkodás a környezet változásaihoz). Banks ott szerepel az ún. Calton Hill-i Nyilatkozat aláírói közt, amiben felhívták a brit kormányt Skócia függetlenségének megadására. Nagyobb port kavart azonban 2004-es tette. A kezdetektől fogva élesen bírálta Tony Blair akkori brit miniszterelnököt, amiért részt vett Irak megszállásában. Az akkor már ismert író tiltakozásképpen kettévágta útlevelét és azt elküldte a Downing Street 10-be (a brit miniszterelnökök hagyományos londoni szálláshelyére). A Socialist Rewiew nevű lapnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy elkeseredésében tette ezt, úgy érezte, kezd összeomlani az az idea, amiben vele együtt még nagyon sok brit hisz. Ezek mellett több regényében is kitér az iraki háború kérdésére – véletlen egybeesés, hogy a háború előtt, 2000-ben íródott Nézz a szélbe (Look to Windward) című SF regényét éppen az Öböl-háború veteránjainak ajánlotta.

„Tegyük fel, hogy van mód arra, hogy összekeverjük az emberi géneket, és így elvesztenénk minden fogékonyságunkat a rasszizmusra, szexizmusra és homofóbiára – ugyanis ha ezeket kiküszöböljük, azt hiszem, rendesebb emberekké válunk. És ez az egyik oka annak, amiért azt hiszem, nem tudjuk létrehozni a saját Kultúránkat.”

Banks már az első SF regényével megalapozta grandiózus és különleges világát, amiben később több műve is játszódik. Ezt a világot szimplán Kultúrának nevezi. A Kultúra egy utópikus társadalom, ahol már senki nem szenved hiányt semmiben, tetszése szerint változtathat a nemén, külsején, akár egy idegen bőrébe is bebújhat, ha akar. Ennek a grandiózus civilizációnak, melyet humanoidok, idegenek, drónok és Elmék – a Kultúra szuper MI-jei – alkotnak, csupán egyvalami miatt kell megküzdenie: létezésének céljáért. Ahogy az egyénnek, úgy a társadalomnak is meg kell találnia a létezésének értelmét, és a Kultúra ezt más fajok és civilizációk támogatásában találja meg. Hadserege, a Kontakt és annak Rendkívüli Körülmények szekciója folyamatosan figyeli a különféle civilizációkat, és ahol kell, beavatkozik. De ez nem feltétlenül pozitív jellegű beavatkozást jelent: háborúkat robbantanak ki, felkeléseket vernek le Képügynökeikkel, merényleteket hajtanak végre, ha a szükség úgy hozza. Persze ezek mellett ott vannak a humanitárius megnyilvánulások is, de Banks a konfliktusok kedvéért inkább az előbbiekre fókuszál. És ebben áll gyakorlatilag majd minden Kultúra könyv lényege: a szerző valamilyen módon igyekszik kikezdeni az általa teremtett – a szó klasszikus értelmében vett – liberális, már-már utópisztikus társadalom létét. Az Emlékezz Phlebasra egy ellenséges ügynök szemén át meséli el a Kultúra legnagyobb és legpusztítóbb háborúját. A játékmester a Kultúra egy fentebb említett „beavatkozását” mondja el. A Fegyver a kézben (Use of Weapons, 1990) a Rendkívüli Körülmények egyik szuperügynökének múltján keresztül tárja fel a Kontakt módszereit. A Holtpontban (Excession, 1996) egy másik univerzumból származó értelem által mérettetik meg a Kultúra, míg a Nézz a szélbe (Look to Windward) c. regény a Kultúra egy ballépésének következményeit tárja fel. További két Kultúra-könyv, az Inversions (1998) és a Matter (2008) jelenleg még nem rendelkezik magyar fordítással, de mindkettő illeszkedik ebbe a tematikába. A regények nem egy összefüggő sorozat részei, ritkán kerülnek elő visszatérő szereplők ill. utalások korábbi regényekre. Ide tartozik még a The State of the Art (1991) novelláskötet címadó írása is
A fentieken kívül magyarul a Sötét háttér előtt (Against a Dark Background, 1993) és A száműző (The Algebraist, 2004) című science fiction regénye jelent meg.

Banks, noha termékeny és igen közkedvelt író, eddig egyetlen rangosabb SF díjat sem nyert. 2005-ben a A száműző című regényét (mely nem tartozik a Kultúra könyvek közé) Hugo-díjra, a Matter-t 2009-ben Prometheus-díjra jelölték.
Több írásából is készült film, a Espedair Street (1987) címűből 1998-ban rádiójáték, a The Crow Road-ból (1992) 1996-ban BBC adaptáció, a Complicity-ből (1993) pedig 2000-ben nagyjátékfilm.

„CNN: Szeretne a Kultúrában élni?
IMB: Te jó ég, persze! Ez az én személyes Mennyországom… Igen, szeretnék, mindenképp… Nem azt vizsgáltam az emberiség keresztmetszetén át, hogy nekik milyen külön utópiára lenne szükségük. Ez a sajátom, ilyennek gondoltam ki, én ide térek haza – igen, ez így nagyszerű lenne.”


A szerző művei a Könyvtárban



acélpatkány

Elválasztó

Kapcsolódó írások

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.

vinitor 2009.08.31. 11:47 | # 1
Avatar
a darázsgyár nem tetszett, nem a beteg világa miatt, vagy a kidolgozatlanság, vagy bármi más miatt
egyszerűen mikor végeztem vele, az volt az érzésem, hogy ez egy sz.r volt
azóta a port fogja a polcon, de sztem nemsokára besétálok vele egy antikváriumba

 

© 2008−2017 Fiction Kult − Minden jog fenntartva. | Impresszum | Kapcsolat | Felhasználói Szabályzat | Programozás: Videotex Bt. | Futásidő: 0.047 mp
Barátaink: drgearsstudio