Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

November – December
1.  csadia (1)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (6)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

A cyberpunk szürke eminenciásai

Szerzők | Beküldte: RV | 2009.05.23. 17:33

KépAz amerikai John Patrick Shirley 1953 elején született Texasban, azonban gyerekkorának jelentősebb részét az oregoni Portlandben töltötte. Hamar a kortárs irodalom és az írás szerelmese lett, miközben a zene irányában is tett néhány kitérőt. Több punk-rock zenekarnak is volt az énekese, frontembere (ezek közül az egyetlen említésre méltó az Obsession), azonban mégis a regényírás volt az, ami igazán érdekelte.
Leginkább a sci-fi cyberpunk közegében alkotott, de gyakran kalandozott át más műfajok vizeire is, és számos horror regény is fűződik a nevéhez. Bár tevékeny része volt a cyberpunk elindításában és terelgetésében a korai időkben, mégsem került középpontba, és helyette William Gibson kapta az ezzel kapcsolatos elismeréseket. Egy kritikus, Paul T. Riddell így írt róla a cyberpunk kapcsán: „A Sex Pistols sem tartozott az első punk zenekarok közé, mégis katalizátora volt saját műfajának, nos, John Shirley esetében is valami hasonlót szögezhetünk le, hiszen nélküle a cyberpunk nem tarthatna ott, ahol most. Azon túl, hogy maga is rengeteg novellát és regényt írt, inspirálta a többi tehetséges művészt, és engedte, hogy merítsenek az ő kemény és szókimondó stílusából. Azonban a sci-fi irodalom közössége nem volt felkészülve erre a „durva” kifejezésmódra, és inkább Gibson kiforrottabb munkáit fogadta el, míg Shirley írásai a perifériára kerültek. Pedig a műveiben mindig ott lakozott a cyberpunk alapgondolatainak boncolgatása, és nem utolsósorban nála hitelesebben talán egyik cyberpunk író sem tudta átadni a kibertechnológiától átszőtt világ punk aspektusát. Már önmagában ezért is megérdemelné a szélesebb és tiszteletteljesebb elismerést.”
Legfontosabb cyberpunk művei között a City Come A-Walkin című regényt és az Eclipse trilógiát tartják számon. Bár ezek mind fontos részei a cyberpunk műfajnak, sosem kerültek olyan fénybe, mint például Gibson alkotásai, holott a kritikusok méltatták Shirley-t, és olykor úgy emlegették, mint a posztmodern Poe-t. Bruce Sterling, egy másik fontos szereplője a cyberpunk irodalomnak, úgy nyilatkozott, hogy Sherley Heatseeker című válogatása, amelyben a korai novellái kaptak helyet, a cyberpunk műfaj egyik alapköve. Ebben talán valóban van igazság, mindenesetre azt senki sem vonja kétségbe, hogy a kötetben szereplő Sleepwalkers (Alvajárók) című novella volt az egyik forrás, ahonnan Gibson később a nagy sikerű Neuromancer (Neurománc) című regényéhez ötleteket merített. Ráadásul Gibson, aki később sokat dolgozott együtt Shirley-vel, elismerte, hogy Shirley nagy befolyással volt rá, és ezt a City Come A-Walkinhoz írt előszavában le is írta.
Annak ellenére, hogy munkái nem kaptak túl sok elismerést a sci-fi világban, más írók – többek között William Gibson és Clive Barker – sokat dicsérték Shirley ötletgazdag fantáziáját, írásmódját és az írásaiban megjelenő „utcai őszinteséget”, amely sokat táplálkozott a személyes tapasztalataiból drogokkal és a zene világával kapcsolatban. Munkáinak hangulata a szürreálistól kezdve, a megdöbbentően naturalista ábrázoláson keresztül a rémálomszerűig terjed.
A cyberpunk mellett írt horror regényeket is, bár ezt az oldalát inkább filmes forgatókönyvekben élte ki. Ilyen jellegű legismertebb munkája a The Crow (A holló) című film eredeti forgatókönyve, amelyet aztán később David Schow kicsit átdolgozott.
Jelenleg San Franciscóban él a fiaival.

KépA cyberpunk műfaj másik jelentős alakja, akit olykor az igazi létrehozónak is szoktak tekinteni, Bruce Sterling. Gyerekkorában sok időt töltött Indiában, innen ered az indiai filmek iránti nagy vonzalma. Később is rengeteget utazott, több-kevesebb ideig élt Szerbiában és Olaszországban is, miközben rendszeresen látogatta a különböző science fiction találkozókat és konferenciákat, ahol rendszeresen tartott előadásokat. Két alkalommal is elnyerte a Hugo-díjat, 1997-ben a Bicycle Repairman (Bicikliszerelő), 1999-ben a Taklamakan című kisregényével.
Ő volt az új sci-fi műfaj ideológiai vezetője, ő határozta meg azokat a kezdeti témákat, amelyeket aztán az első cyberpunk írások megpróbáltak megtárgyalni, ezért is ragadt rá a „Bruce elnök” gúnynév. Szintén hozzá fűződik az első cyberpunk írói találkozók megszervezése is.
Első regénye, az Involution Ocean 1977-ben jelent meg. Ez egy sci-fi környezetbe ültetett Moby Dick feldolgozás volt, és nem lett se túl sikeres, se túl népszerű, azonban mégis valamennyire megalapozta Sterling jövőjét a science fiction világában. Az 1970-es évek végétől kezdett el rövid történeteket írni, amelyek egy általa kreált világban játszódtak, ahol az emberiség ugyan meghódította a naprendszert, de két táborra szakadt. A két fél után Shaper/Mechanist univerzumnak elkeresztelt világban az egyik fél (Shaper) géntechnológiával, míg a másik (Mechanist) számítógépek által vezérelt szerkezetek révén küzd egymás ellen, miközben megannyi idegen civilizációval találkoznak. Ezek a történetek a Crystal Express, valamint a Schismatrix Plus című gyűjteményekben kerültek egyben kiadásra. A Schismatrix című regény számos kortárs sci-fi író munkáira volt hatással.
Egyik legfontosabb munkája az 1990-ben megjelent The Difference Engine (A gépezet), amelyet William Gibsonnal közösen írtak. Ez a regény lett később a steampunk műfaj egyik alapköve, és – bár díjat nem tudtak vele elnyerni – sikerült vele kivívniuk a kritikusok elismerését. További regényei, mint például az 1996-os Holy Fire vagy a 2000-ben kiadott Zeitgeist, azonban nem lettek különösebben sikeresek, sokkal inkább azok az antológia kötetek, amelyeket saját, vagy mások által írt novellákból szerkesztett össze. Ezek közül a leghíresebb a Mirrorshades 1986-ból, amelyben a cyberpunk műfaj képviselőinek színe-java feltűnik egy-két novella erejéig.

KépSzintén a cyberpunk megszületésénél bábáskodott az 1950-ben született Lewis Shiner is, azonban ő valahogy kakukktojásnak számított. A kezdeti cyberpunk írások sikertelenségétől elkedvetlenedve hamar elfordult a műfajtól, és inkább populárisabb könyveket írt, ám ezekben mindig visszaköszönt egy kevés misztikum, sci-fi, vagy olykor egy-egy fantasy elem. Igen erősen kötődött a zenéhez, különösen a késő 60-as évek zenei világához és előadóihoz, és ez az írásaiban is megjelent. Több regényének is a zene vagy a zenészek a fő témája, ám ezek végül nem nyertek elismerést, mert noha a mainstream irodalomban próbálkozott, a zene, mint téma mégsem tartozott oda. Emiatt mind az olvasók, mind a kritikusok jobbára figyelmen kívül hagyták az ilyen témájú regényeit, mint az 1990-es Slam vagy a jóval később, 1999-ben megjelent Say Goodbye.

KépUtolsóként érdemes még megemlíteni Rudy Rucker nevét, hiszen ő is akkoriban bontogatta szárnyait, amikor a cyberpunk műfaj keletkezett. Szintén viszonylag hamar eltávolodott a műfajtól és inkább a sci-fi tágabb palettáján alkotott, ám a legnagyobb elismerést mégis két olyan regénnyel zsebelte be, amelyek cyberpunk környezetben játszódtak. E két könyv a Ware tetralógia első két kötete volt, az 1982-es Software és az 1988-as Wetware, amelyek elnyerték a Philip K. Dick díjat. Egyéb műveiben inkább különféle matematikai és tudományos feltevésekre próbált válaszokat keresni, az 1980-ban megjelent White Light például a végtelen jelenségét vizsgálja.



RV

Elválasztó

Kapcsolódó írások

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.