Bejelentkezés

Keresés

Heti Ranglista

November – December
1.  csadia (1)
tovább >>        

Kedvenc képünk

Online felhasználók (0)

Online vendégek (6)

Elismerések

eFestival2009
eFestival2009
eFestival2009

Hírdetések

Cory Doctorow: Kistestvér
Szerzőket, szerkesztőket keresünk!

Michael John Moorcock

Szerzők | Beküldte: RV | 2009.01.04. 16:46

A neves angol sci-fi és fantasy író 1939 december 18-án született Londonban, és gyerekkorát is ebben a városban töltötte. KépSaját elmondása szerint viszonylag fiatal korában találkozott néhány olyan könyvvel, amelyek hatással voltak rá, és felkeltették a fantáziáját. Ezek közé sorolta Edgar Rice Burroughs The Gods of Mars (A Mars istenei), illetve G.B. Shaw The Apple Cart (Az almás szekér) című műveit, valamint a kevésbé ismert Edward Lester Arnold The Constable of St. Nicholas (St. Nicholas nyomozója) című munkáját. Ez is közrejátszott abban, hogy még csak tizenhat éves volt, amikor szerkesztője lett a Tarzan Adventures (Tarzan kalandjai) sorozatnak, ám ezt igen hamar megunta, és elfogadta a Sexton Blake Könyvtár szerkesztői állását. Ezt követően 1964-ben az ellentmondásos New Wolrds (Új világok) című brit tudományos-fantasztikus szerkesztői székében találta magát, egészen 1971-ig, aztán később újból ő töltötte be ezt a pozíciót, 1976-tól egészen 1996-ig. Ezalatt tevékenyen részt vett a sci-fi „új hullám” kialakításában, elsősorban az Egyesült Királyságban, de közvetve az USA-ban is.
Moorcock vitathatatlanul legsikeresebb és legnépszerűbb munkái a Melnibonéi Elric-történetek. Ezen könyvek főszereplőjének (Elric) karakterét úgy alakította ki, hogy afféle antihős legyen, kissé megcsúfolva a J. R. R. Tolkien művei által ihletett kliséket, valamint gyökeres ellentétben álljon Robert E. Howard Conanjával. KépMerített azon íróktól is, akik nagy hatással voltak rá még gyerekkora alatt. Moorcock fantasy történeteiben mindig érezhető a paródia és a szatíra, de sosem viszi túlzásba ezek alkalmazását, mintegy tiszteletben tartva a műfaj alapjait. Az Egyesült Államokban tagadhatatlanul ezek révén vált széles körben elismertté, azonban hazájában, az Egyesült Királyságban, sokkal inkább az olyan irodalmi műveinek köszönhette elismertségét, mint a Behold the Man (Íme, az ember, 1966) és a The Final Programme (Az utolsó program, 1969).
A Mother London (1988) és King of the City (A város királya, 2000) című regények, a Cornelius, illetve a Pyat tetralógia és a London Bone című novellagyűjtemény révén végül a kritikusok is elismeréssel nyilatkoztak a munkásságáról, és mind többször emlegették úgy, mint a kortárs irodalom egyik meghatározó alakját. 2008-ban a The Times könyvkritikusai beválasztották őt az 1945 óta élt ötven legjobb brit írója közé. Ugyanebben az évben az amerikai fantasy és science fiction írók a sci-fi nagymesterévé kiáltották ki.
Moorcock munkáiról gyakorta állítják, hogy igen összetettek és több rétegűek. Sok fantasy regénye épül arra a koncepcióra, hogy létezik egy „Örök bajnok”, akinek több személyisége is van a valóság számtalan dimenziójában, illetve a párhuzamos világokban. Ez a kozmológia a regényeiben a Multiverzum formájában jelenik meg. KépAz „Örök bajnok” állandó harcot vív, de nemcsak a hagyományos jó és gonosz küzdelmét tekintve, hanem azon is küzd, hogy megőrizze a törékeny egyensúlyt, amely a Rend és a Káosz között áll fenn.
Moocock másik népszerű karaktere Jerry Cornelius, akinek kalandjait az Elric-történetekhez hasonló novella- és regénysorozat formájában követhetünk nyomon. Ezek a könyvek érezhetően a modern kor szatírái, olyan eseményeket is érintve, mint például a vietnámi háború, illetve bizonyos mértékig ezekben is megjelenik az író által megalkotott Multiverzum témaköre. Az első Jerry Cornelius regény, a The Final Programme (Az utolsó program, 1969) története kísértetiesen hasonlít az Elric-sorozat két darabjához. A Cornelius-sorozat negyedik darabja, a The Condition of Muzak (Muzak feltétele, 1977) megjelenése évében elnyerte a Guardian Fiction díjat. Hosszabb szünetet követően Moorcock 1998-ban tért vissza Jerry Cornelius karakteréhez egy novellasorozat formájában, amely, az alábbi művekből állt: The Spencer Inheritance (A Spencer-örökség), The Camus Connection (A Camus-kapcsolat), Cheering for the Rockets (Éljen a rakétáknak) és a Firing the Cathedral (A katedrális felgyújtása), amelyet a szeptember 11-i eseményekkel is kapcsolatba hoztak. Ezt a négy történetet 2003-ban egy kiadásba is összeszerkesztették, amely végül a The Lives and Times of Jerry Cornelius címet kapta. A legutóbbi Cornelius-történet, a The Visible Man (A látható ember), 2006 májusában jelent meg a Nature magazine hasábjain.
Korai munkáinak java főleg novellákból és kisregényekből állt, és ezzel kapcsolatban egy alkalommal így nyilatkozott: „Akár tizenötezer szót is meg tudok írni egy nap alatt, tehát egy kötet három nap alatt elkészül. Például így készültek a Hawkmoon-kötetek is.” Az 1980-as évektől kezdve Moorcock törekedett arra, hogy hosszabb, irodalmiasabb regényeket írjon, és ezek rendre elismerő kritikát kaptak, de továbbra is inkább a híres karaktereinek történetét göngyölítgette tovább előszeretettel. Így születtek meg az Elric-saga újabb regényei: a The Dreamthief’s Daughter (Az álomtolvaj lánya, 2001) és a The Skrayling Tree (A Skrayling fa, 2003). KépA The White Wolf’s Son (A fehér farkas fia, 2005) megjelenésekor bejelentette, hogy nem ír több heroikus fantasy történetet, bár Elric kalandját tovább görgette, igaz, képregény formájában. Walter Simonson közreműködésével 2007-ben jelent meg az Elric: the Making of a Sorcerer (Elric: Egy varázsló születése) című képregény.
A fent említett művek mellett több olyan novellát és regényt is írt, amelyek egy jövőbeli, vagy egy alternatív Földön játszódnak. Előbbire a The Dancers at the End of Time (1972-1976), utóbbira az 1979-ben World Fantasy díjat is elnyerő Gloriana (1978) a példa.
Moorcock arról is nevezetes, hogy a már elkészült műveit gyakorta átjavítja, vagy teljesen átírja, ezért van az, hogy más-más kiadások között több-kevesebb eltérést tapasztalhat az olvasó. A The Flame Bringers (A lánghozók) című Elric-történetnek csupán a címét változtatta meg egy új kiadásnál, s lett belőle The Caravan of Forgotten Dreams (Elfeledett álmok karavánja), azonban a The Steel Tsar (Az acélcár, 1981) új kiadásához több új fejezetet is hozzátett. Az 1966-os Behold the Man című novellát pedig teljesen átírta, hogy 1969-ben teljes értékű regényként jelenhessen meg.

A szerző művei a Könyvtárban



RV

Elválasztó

Kapcsolódó írások

A legutóbbi öt írás ebben a témában

Hozzászólások

 


A hozzászólás csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára engedélyezett.
Kérjük jelentkezz be, vagy regisztrálj.

Sütiszörny 2009.02.06. 10:33 | # 1
Avatar
A kedvenc íróm!
Bár néhány regényében a főhős sajnos eléggé átmegy nyavalygós önsajnálatban. Sajnos olykor túlságosan is. Pl. a Város az őszi csillagok alatt fele erről szól.
Ellenben a Corum kardjai nagyon király!